Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

170 hatályba lépte előtt folyamatba tett váltóperekben az eddigi eljárás szabályai a felebbviteli jogorvoslatok alkalmazására nézve kifejezetten fentartva nincsenek, következőleg az ily perekben az emiitett váltóeljárás életbelépte után hozott határozatok elleni felebbvitelre nézve az ezen eljárás szerinti szabályok levén mérvadók, a magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék Ítélete ellen, a semmitőszék elé tartozó semmiségi panasznak nincs h lye. (Dtár XVII. 2;) Tekintve, hogy a váltóügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1876. évi november 30-án kiadott igazságügyminiszteri rendelet 90. §-a által a kir. semmitőszék hatásköre váltóvégrehajtási ügyeknél azon esetre is, ha a végrehajtás csak ingó vagyonra vezettetik, kiterjesztetett, s ekként annak életbelépte folytán ez irányban váltóbiróságok a semmitőszék felebbviteli illetékessége alá helyeztettek, tekintve továbbá, hogy általános jogi elv, miként a felebbviteli bíróságok illetékességének változtatása esetében, az eiTe vonatkozó szabályok hatálybaléptük után, a mennyiben azokban kifejezetten kivétel téve nincs, az elintézés alá jövő esetekben azok keletkezte és alsóbirósági elintézésének idejére való tekintet nélkül, egyaránt alkalmazandók : ingókra vezetett váltó végrehajtási ügyben a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék és a feloszlatott őrvidék egyik járásbíróság között 1877. év előtt felmerült illetőségi összeütközés elintézésére a ptrs 50. ^. értelmében a m. kir. semmitőszék van hivatva. (Dtár XVII. 1 í.YTekintve, hogy a ptrs 410., 411., 466., 178. és iö8. §-ai az elsőbbségi bejelentvények birói illetőségét tüzetesen nem határozzák meg, a ptrs 4G7. §-a csakis a tulajdoni igényperekbeni illetőség iránt intézkedvén akként, hogy az egyedül ingó vagyonra vezetett végrehajtásnál felmerülő tulajdoni igénykeresetekre nézve a végrehajtás helyének sommás birája az esetben is illetékesnek mondatik ki, a midőn az nem egyszersmind végrehajtó biróság ; ezen szabály azonban az elsőbbségi bejelentvényekre annál kevésbbé alkalmazható, mivel a ptrs a tulajdoni — és elsőbbségi igények között •— azok különböző jogi természetére való tekintettel