Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

153 A kereset tárgyát a Budapesten létező keresked. főtelepre vonatkozó társasági viszony felbontása képezvén, az itteni keresk. illetőség megállapítandó, habár a felek közt Bécsben is létező önálló társasági viszony megszűnte iránt ott szintén per van folyamatban. (Dtár XXII. 26.) A részvénytársaságok szolgálatában levő hivatalnokokra a ker. törvénynek meghatalmazottakat illető szabályai levén alkalmazandók : azok nem tartoznak a keresked. segédszemélyzethez, melynek fizetés iránti keresetei ehő sorban közigazgatási útra tartoznának. (Dtár XXII. 27.) A vasút kiépítésére, mint ingatlanok felépítésére szolgáló kőanyagoknak szállítása nem képez oly jogügyletet, mely a keresk. illetékesség tárgyául szolgálhatna. (Dtár XXII. 30.) Azon hely, melynek bírói hatósága területén a hitelező keresk. telepe létezik, mind a szerződés megkötésének, mind a mindkét oldalról teljesítésnek helyéül nyilvánulván, annak bírósága a megrendelt s elszállított, de el nem fogadott áruk szállítási költségeiből származtatott kártérítésre nézve illetékesnek tekintendő. (Dtár XXIII. 1.) Az, ki nyilvános kávési üzletet gyakarol, kereskedő levén, az arra vonatkozó hirdetmények megrendeléséből, mint kereskedelmi ügyletből származtatott követelések a keresk. illetőség alá tartoznak. (Dtár XXIII. 2.) A tartozatlan fizetés visszakövetelésére irányzott keresetek nem érvényesithetők azon kereskedelmi bíróság előtt, a melynek területén a fizetés nem létesíttetett. (Dtár XXIII. 3.) Alkalmi egyesülés létrejöttének nem tekinthető, midőn a felek valamely vállalatból sem közös hasznot, sem közös veszteséget nem kaphatnak, hanem mindenikök a részére kijelölt területen a vállalatot önállóan folytatja, a nélkül, hogy az egyik területen felmerülő haszon vagy veszteség a másik külön területre jogosított felet egyáltalában illetné. (Dtár XXIII. 4.) Az, hogy a hirdetés közlése, az azt közlő lapkiadóra nézve keresk. ügyletet képezhet, ép oly kevéssé birhat befolyással a kereskedelmi tárgyi illetőség megállapítására, mint az, hogy a lapkiadó czége bejegyezve van. (Dtár XXIII. 5.)