Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

137 . galmi tárgyak és dolgok vétethetnek, melyek az adóst illetik és megbecsülhetök, vagy már meghatározott értéket képviselnek ; tekintve, hogy ebből folyólag, valamint az öröklési jog általában véve, a mennyiben a határozatlanul az örökhagyó után maradt minden vagyonok és jogok összeségére vonatkozik, végrehajtási foglalás tárgyául nem szolgálhat; ugy másrészt, miután hazai törvényeink szerint az örökség az örökhagyó halálával jogilag egyenesen az örökösökre száll át, a hitelező nem lehet elzárva attól, hogy tüzetesen kijelölt oly tárgyakra és jogokra is eszközöl, hessen foglalást, a melyekre nézve, bár nincsenek is adósa birtokában, kimutathassa, hogy azok volt tulajdonosuk halála folytán i a ptrs. 578. §-a szerinti öröklési czimek valamelyikénél fogva adósát egészen vagy részben illethetik ; tekintve azonban, hogy az ily javak és jogok, különösen ingatlanókat illetőleg az örökösnek érvényesithető tulajdonává csak a törvényben előszabott eljárás folytán válhatnak és több örökös létében azokból csupán az vétethetik valamelyik örökös illetményének, a mi neki osztályilag jut, a foglalás tehát a telekkönyvi rendtartás 74. §-a szerint is az osztálynál mind az öröklési, mind pedig a hagyományok és egyéb hagyatéki terhek tekintetéből felmerülhető igényekre nézve sérelmes nem lehet: ezeknél fogva Magyarország azon területén, hol az osztrák általános polgári törvénykönyv hatályban nincs, a vélelmezett örökösnek esetleges örökségi jutalékába eső dolgok és tárgyak, illetve ezek éitéke képezheti ugyan, de csak az esetben a végrehajtási foglalás tárgyát, ha a végrehajtató halotti bizonyitvány és telekkvi kivonat, illetve pedig hagyatéki leltár, vagy egyéb alkalmas bizonyiték által kijelölendő hagyatéki tárgyakra nézve egyszersmind azt is kimutatja, hogy azokhoz adósának részben vagy egészben a ptrs. 578. §-a szerint megnyilt örökségi jogigénye van ; azonban ily foglalás mások örökösi igényei s hagyatéki terhekre nézve az osztálynál sérelmessé nem válhatván, azáltal, mint saját; lag csak hiztositási és feltételes intézkedés által a lefoglalt egyes tárgyak átlaga a.hagyaték megosztását illetőleg lekötve nem lehet. (Dtár XIX. 27.) A gyámsági és gondnoksági ügyeket szabályzó 1877. évi XX. tezikk,