Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

állanak,a köztörvényi ügyekben is, az eljárás egy formasága végett útmutatásul szolgáló — váltóeljárási szabályok 84. §-a értelmében is, az elsőbbségi bejeleutvények tárgyalására és eldöntésére azonbiróság illetékes, melynek kiküldöttje az árverést foganatosította, következőleg azon esetben, ha törvényszék rendelt el végrehajtást csupán ingókra, s azt a maga kiküldöttje által foganatosíttatja, nz elsőbbségi bejelentvények elintézésére is azon törvényszék, mint végrehajtó biróság illetékes. (Dtár XVII. 17.)* Köztörvényi ügyeknél is az igényper ujitásnak helye nincs. (Dtár XVIII. X.) Azon az alapon, hogy egy előző perben az igénylő keresetlevél jogérvényesen elutasittatott, más hitelező részére az elutasítás után eszközlött foglalás ellen támasztott, bár ugyanazon vagyonra vonatkozó igénykeresetének tárgyalása meg nem tagadható. (Dtár XVIII. 8.) A tulajdoni igényeknek ujabbi kereset utján leendő érvényesítésétől az igénylő nem menthető fel az esetben sem, ha ugyanazon tárgyakra más hitelező részére előbb eszközölt foglalás ellenében tulajdonjoga jogerejű birói határozattal már megállapitva lett. (Dtár XVIII. 13.) Alaki törvénysértések miatt az igényperekben hozott véghatározatok ellen is a ptrs. s illetve 274., 275. és 297. §-ai értelmében semmiségi panaszszal és nem felebbezéssel kell élni. (Dtár XIX. 17.) Az igényperben hozott véghatározat, az Ítélet helyét pótolván, abban az eskü általi bizonyitás elrendelhető (ptrs 221. és 468. §.) (Dtár XX. Í:Í.) Perujitás igénypereknél köztörvényi ügyekben sem engedhető meg. (Dtár XXI. 4.) Semmiséget képez, ha az, ki a végrehajtató fél irányában elsőbbségi igényt érvényesit, azzal elutasittatik azon okból, mivel a végrehajtást szenvedettnek örököseit be nem jelentette. (Dtár XXI. 29.) A közadónak végrehajtás utjáni behajtásánál előforduló igény- s elsőbbségi perekben a kincstárt csak az adófelügyelő, illetőleg az általa megkeresett tiszti ügyész képviselheti, még akkor is, ha a