Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

120 rendeltetett volna el, tehát mindenkor a végrehajtó által előlegezendők, s a 202. §. elvéből okszerűen nem következik, hogy oly esetben, midőn a közjegyzői dijak iránti végrehajtás forog fenn, a végrehajtó ily előlegezés s illetve dij és költségtérítés nélkül legyen köteles a végrehajtást foganatosítani, tekintve, hogy e szerint a közjegyzői, dijak iránti végrehajtás esetében a közjegyző a végrehajtási költségelőlegezéstől csak akkor mentethetnék fel, ha azon előleg az államkincstár által lenne a biróságok irodai átalányából vagy más alapból fizetendő, ezen előlegezés megengedhetősége és módozatai iránt azonban nem a biróságok vannak hivatva határozni, tekintve végül, hogy az ingatlan vagyonra vonatkozó végrehajtási kérvény felszerelése tekintetében a ptrs 348—340. §. következményeitől kivételnek helye nem lehet, mivel különben a végrehajtásnak a nyolczadik czimben szabályozott perrendszerü foganatosítása tétetnék lehetetb nné, mely okból azon szakasz követelményeitől az 1876. XV-ik t. cz. 58. §. szerint az adó behajtására nézve sem tétetett kivétel, mindezeknél fogva a közjegyző mint bírói megbízott által teljesített eljárásért megállapított dijak és költségek iránti végrehajtás esetében, ha a foganatositási költségeknek az államkincstárból, illetve a bírósági irodai átalányból leendő előlegezése, melynek megengedhetősége iránt nem a biróság határoz, megtagadtatik, azoknak sajátjából leendő előlegezésétől a közjegyző az uton és közj. törv. 202. §. alapján sem menthető fel, sem pedig az ingatlanra vonatkozó végrehajtási kérvény felszerelése tekintetében a ptrs 348—349. §§-aiban előirt kellékektől részére kivétel meg nem állapitható. (Dtár XXI. 1K.V: A dolgok minőségét a polgári magánjog s nem a tulajdon biztosítása s a hitel érdekében létesitett telekkönyvek határozván meg, a magánjog szerint iugatlannak tekintendő dolog jogi természetén nem változtat, hogy az telekkönyvbe van-e vagy nincs bevezetve. Az idegen, még pedig egyébként is telekkönyvezett telken álló ház tehát ingóságnak nem tekinthető azon okból, mivel az a telekkönyvbe külön felvéve nincsen, vagy azért, mert másnak telkén áll. <Dtár XXI. 28.