Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

114 az ily zsellértelek tulajdonosa ellen vezetett végrehajtás folytán azonban az árverés a legelőilletőségre mint tartozékra csak az esetben rendelhető el, ha végrehajtató fél javára a végrehajtási zálogjog a tulajdonjognak a legelőilletőségre lett feljegyzése előtt bekebeleztetett. (Dtár XVII. 15.):;: Tekintve, hogy a ptrs 298. §. a) pontja azon rendelkezésének alkalmazása, mely szerint a semmiségi panasz 3, illetve 8 napi beadási határideje a sérelmes birói cselekmény befejeztét, tehát az árverési cselekmény ellen annak foganatosítását követő naptól számitandó, feltételezi, miszerint az illető fél az árverésről törvényszerűen értesíttetett; tekintve továbbá, hogy a ptrs 432. §-a szerint az árverés elrendeléséről nemcsak a végrehajtást szenvedő fél, hanem a jelzálogos hitelezők is értesitendők : valamint a végrehajtást szenvedő fél, ugy a jelzálogos hitelezők, oly esetben, midőn az árverés elrendeléséről szabályszerüleg nem is értesíttettek, nincsenek elzárva attól, hogy a sérelmes árverés kitűzése és foganatosítása körüli eljárás ellen az azt követő 3, illetve 8 napi határidő lejárta után is a későbbi értesüléstől számítandó törvényes határidőben, legfelebb azonban az árverés jóváhagyásáig, mint a ptrs 298. §. a) pontjában kijelölt legvégsőbb határidőig, élhessenek semmiségi panaszszal. (Dtár XVII. 18.)* A megítélt és nyertes felperes által a per bírósága utján letétbe helyeztetett zálogváltási összeg a zálogbirtokosok jelzálogos hitelezői között mely bíróság által és mely eljárás szerint osztandó fel. (Dtár XVII. 21.) Tekintve, hogy az 1870. évi telekkönyvi rendtartás 55. §. a) pontja szerint a tulajdonjog egy és ugyanazon telekkönyvi jószágtestre több tulajdonostársak részére is ugyan, de csak testileg oszthatlanul jegyezhető be, a m.-vásárhelyi kir. tábla területén a tjkönyvek birtoklapján előforduló olynemü bejegyzés, mely szerint a birtokosok, illetve tulajdonosok «osztatlan részekbeni közösbirtokosoknak'* jeleztetnek, a birtokostársak részei határozott és határozatlan arányának világos megjelölése tekintetében az 1867. évi november 8-án kelt igazságügyminiszteri rendelet 9. §-ban és