Dárday Sándor - Gallu Józssef - Zilinszky Imre (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár I-XV. folyamához (Budapest, 1877)

20 A választott bírósági kikötés, ha a ptr. 499—501. §-ainak kötelező rendelkezésével összhangzásban nincs: akadályul nem szolgálhat arra, hogy a kereset a rendes polgári bíróság előtt folyamatba tétessék. (Dtár IX. 675.) Távollevők vagyonának kezelésére gondnokot az árvaszék nevezvén ki: a távollevő ingatlanainak haszonbérbe adása felett is az árvaszék van hivatva határozni. (3091/872. számú bel- és ig. m. rendelet I. és XII. czikke.) (Dtár X. 706.) Közhatóság és magánosok között oly értelmű szerződés köttetvén, hogy a közhatóság mint ilyen, illetve ennek rendőri közegei által a szerződés tárgyára vonatkozólag, rendőri tekintetből kiszabandó birságok azon járandóságból, mely a szerződés értelmében a közhatóság részéről a szerződő félnek fizetendők lennének, levonandók, ez utóbbi nincs elzárva attól, hogy a birság czímén levont összegek megtérítése iránt azon alapon, miként a levonások nem a szerződés értelmében történtek, polgári bíróság előtt keresetet indítson. (Dtár X. 727.) Annak eldöntése, vájjon valamely ut nyilvánosnak tekíntendő-e? első vonalban a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozván, ily kérdésre nézve a közigazgatási uton leendő eljárás és létező jogorvoslatok kimerítése előtt egyenesen a polgári bíróságnál folyamatba tett egész eljárás a 297. §. 2. pontja szerint semmis. (Dtár XI. 34.) A bécsi cs. kir. főudvarnagyi hivatalnak a területenkívüliség kiváltságával bíró egyének személyes ügyeire kiterjedő birói hatósága, a ptrst szabályzó 1868. évi LIV. tvczikk hatályba lépte, s illetve az átm. int. tárgyában kelt 1869. évi márczius 30-ki igm. rendelet I. czikke által megszüntetve nem lett. (Dtár XI. 35.) Az izraelita hitközségek különválásából eredő vagyoni kérdésekre nézve, az izraelita congressusi határozatok és erre vonatkozó miniszteri rendeletek által engedélyezott külön községi, kerületi bíróságok illetőségének az érdekeltek kötelezőleg alárendelve vannak-e ? avagy azon biróságok illetékessége csak a felek önkénytes alávetésén alapszik ? (Dtár XI. 49.) > Tekintve, miszerint az ideiglenes törvénykezési szabályok I. r. 4-dik §-a egyedül a zárlatnak egyik külön esetét szabályozza, de azt, hogy ezen zárlat kereset utján érvényesítendő,