Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

Indokok: Felperes panaszai alaptalanok ; mert téves ugyan, hogy a felebbezési bíróság a gyermektartás iránt folyó perben rendszerint ügydöntő annak a kérdésnek a megállapításába, hogy alperes fia a felperes leányával a válságos időben nemileg közösült-e, nem bocsátkozott ; minthogy azonban a felebbezési bíróság ítéletének indokai szerint megállapítást nyert, hogy felperes leánya a vélelmi időben két községben csavargott s ez idő alatt többekkel pénzért nemileg közösült, sőt ágyban két férfi közt feküdt s hol az egyikkel, hol a másikkal nemileg közösült, és minthogy ezekből a megállapított tényekből a felebbezési bíróság helyesen vont következtetést arra, hogy felperes leánya a fogamzási időben feslett életmódot folytatott, a felperes leányával szemben tehát a feslettség kifogása joggal ellenvethető s ebből kifolyóan a törvénytelen gyermek anyja tartásdijat követelni nem jogosult, ezekre tekintettel a jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperes gyermektartás iránt támasztott keresetével elutasittatott. = Feloldotta a kir. Curia a felebbezési bíróság ítéletét, mert ez jogszabályt sértett, midőn anélkül, hogy megállapította volna, vajon a természetes apaként perbevont alperes felperessel a gyermek fogamzási időszakában közösült, az ezáltal érvényesített feslettségi kifogás kérdésében határoz. (Dtár III. f. XXIV. k. 179. sz. a.) 4. Oly esetben, ha a kötvényben a biztosítás kezdete naptárszerüleg meg van határozva, az érvényesen megkötött biztosítási szerződésnek hatályba lépése joghatályosan nem köthető azon feltételhez, hogy (az első díj lefizetése ellenében) a kötvény a biztosítottnak tényleg kiadatott légyen. Az első évi díj fizetése tehát nem tagadható meg az alapon, hogy a kötvény a biztosítottnak nem adatott ki. (Curia 1904 április 21. 5822/903. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Alperes köteles 1089 korona tőkét stb.