Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

LXXI Lap ruházassa! érvényesen szerezhessenek és az ekként szerzett tulaj­donjogukat igényper utján sikerrel érvényesíthessék ... --- --- 34.7 243. Ha a vevőre már átirt tehermentes jutalék, a terhelt többi juta­lékok végrehajtás alá vonása folytán az 1881 : LX. tcz. 156. $-a értelmében oly időpontban került árverés alá, amikor az eladó a szerződésileg elvállalt kötelezettségének már eleget tett, ugy az árverés veszélye a vevőt s nem az eladót éri, amiért is a vevőnek nincs joga ez okból a szerződés felbontását kérni-— — —- — 393 189. Az 1881 : LX. tcz. 168. §-ára alapított perben harmadik személyek dologi joga rosszhiszemüleg szerzett zálogjog alapján foganatosí­tott végrehajtással szemben óvandó meg, ily perben a követelés fen nem állása vagy elévülése fel nem hozható. — Külföldi biró­ságok megkeresése alapján ingatlanokra elrendelt végrehajtás meg­szüntetése iránti kereset elbírálására a telekkönyvi hatóság illeté­kes (Tábla.) — Abból, hogy a később bekebelezett telekkönyvi tulajdonos a korábban bejegyzett végrehajtási zálogjog alapján az ingatlanra való végrehajtási eljárás foganatositását tűrni tartozik, következik, hogy mint jelzálog-tulajdonos a végrehajtatóval szem­ben s a törvényes föltételek fenforgása mellett élhet azokkal a jogokkal is, amelyek a végrehajtást szenvedőt megilletik s ekként a végrehajtási törvény 30. §-ára alapított végrehajtás-megszünte­tési kereset indítására is jogosult. ... —- —- ... — —- 307 143. A kir. Curiának 55. sz. polgári döntvénye értelmében oly har­madik személy is, aki a végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingat­lanra a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdon­jogot szerzett, habár szerzett joga telekkönyvileg nincs is beje­gyezve, az 1881 : LX. tcz. 168. §-a alapján az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt keresetet indíthat ugyan, azon­ban bizonyítani köteles, hogy a végrehajtató a végrehajtási jog szerzésénél rosszhiszeműen járt el. — Rosszhiszeműen jár el azon ügyvéd, ki a volt tulajdonos ellen indított büntetőperben tudomást szerez arról, hogy az ingatlan már nem képezi a telekkönyvi tulajdonos tulajdonát, s az ez ellen fenálló követelése behajtása végett az ingatlant vonja végrehajtás alá _ _ — .__ ___ ... ... 226 214. Az 1890:1. tcz. 23. §-a értelmében az útadó nem kizáróan a föld­es házadó után róható ki, s igy ez az ingatlant közvetlenül ter­helő és az 1881 évi LX. törvényezikk 189. §. b) pontja szerint előnyös követelést képező közadónak nem tekinthető.__ ... ... 34­167. A szőlőfelujitásra adott kölcsön előnyös tételként való sorozása mellőztetett, mert az 1896: V. tcz. 12. §-a csak a szőlőbirtokra vonatkozóan határozta meg, hogy az ily kölcsön és járulékai a birtokon fekvő oly terhet képez, mely bírói árverés esetében a szőlődézsma, úrbéri és más hasonló természetű váltsággal azonos elbánásban részesül, nem pedig akkor is, ha az elárverezett ingat­lanok szántók. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ___ 2b<y

Next

/
Oldalképek
Tartalom