Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

LIV telheti vissza, ha a visszakövetelt összeg a közadós által külsőleg is felismerhető módon különállóan, elkülönitettten és állított minő­ségének megjelölésével kezeltetett és mint olyan a csődtömegben feltalálható — — —- — --- — _1_ ___ _._ ... ___ 300 155. AcsŐdtörv. 27. §-ának 2. pontjára alapított megtámadásnál nem az a döntő, hogy a hitelezőnek a biztosításhoz való joga mikor kelet­kezett, hanem az, hogy a biztosítást tényleg mikor szerezte meg. — Abból a körülményből, hogy a közkereseti társaság fizetéseit megszüntette, még nem következik, hogy ennek a közkereseti társaságnak a tagja is már ugyanakkor megszüntette volna a fize­téseit, tehát egymagában azon alapon, hogy a közkereseti tár­saság ellen csőd nyittatott, a társasági tag vagyonára a tag magán­adósságának biztosítására szerzett zálogjognak a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja alapján való megtámadása helyt nem foghat ___ 246 247. A közadós a fizetéseinek megszüntetése után hitelezőivel kiegye­zett, s ezeknek valóban fenálló követelésére egy általa elfogadott s egy harmadik személy által kibocsátott váltót adott, amelyet a lejáratkor beváltott. A váltóügylet megkötése által a csődhitelező­ket illető vagyonból mi sem vonatott el, a hitelezők meg nem károsittattak, a hitelező pedig sem kielégítést, sem biztosítást nem nyert, s így ez az ügylet a csődtörvény 27. §-a alapján meg nem támadható. — A közadós által a váltóra teljesített fizetés a csőd­törvény 30. §-a alapján meg nem támadható, ha a váltóbirtokos a fizetés elfogadására a kibocsátó és forgató elleni visszkereseté­nek különbeni elvesztése mellett a váltótörvény szerint kötelezve volt. (Budapesti kir. tábla)... ... ... — ... — — _.. ... 407 196. A csődnyitás iránti kérvényt a Curia elutasítván, az elsőbiróság­nak csődnyitást rendelő végzése alapján foganatosított cselekmé­nyek hatályukat vesztették, következőleg minden az előbbi álla­potba helyezendő vissza; mivel pedig a zárlat alá vétel a bíróság kiküldöttjének kőzbenjöttével történt, a zárlat feloldásának is bíró­sági kiküldött közbenjöttével kell történnie. Az elsőbiróság a cső­döt megszüntető végzés folytán akként rendelkezett, hogy a zárlat alá vett tárgyak G.-nek — mint aki azokat a tömegbe beszolgál­tatta — adandók vissza. Ezen végzést a kir. tábla akként változ­tatta meg, hogy a zárlati jegyzőkönyvben összeirt tárgyak azok­nak adandók vissza, akiknek birtokából vagy birlalatából a zárlat foganatosítása alkalmával átvétettek. Minthogy pedig ezek szerint a kir. tábla az elsőbiróság végzését lényegében, különösen pedig abban a kérdésben helybenhagyta, hogy az összes ingóságok azok­nak adandók vissza, akiknek birtokából a tömegbe kerültek és csupán abban a részében változtatta meg és pedig a felfolyamodó K.s illetve az általa képviselt társaságok javára, hogy nem dön­tötte el azt a kérdést is, hogy ezeket az ingókat tényleg G. szol­gáltatta-e a tömegbe és így azok kizárólag neki szolgáltatandók

Next

/
Oldalképek
Tartalom