Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)
*45 peres mint forgató ellen nem alkalmas : ennélfogva felperest alperes, mint forgató elleni keresetével elutasítani kellett. Ellenben, ha alperes a pótesküt nem teszi le, nincs bizonyítva, hogy alperes a váltót 1900 január végén ugy a kelet, mint a lejárat kitöltése nélkül irta alá felperes részére azon megállapodással, hogy a váltó lejárata az aláírás, mint kelettől számítandó hat havi lejárattal volt felperes által ellátandó. Ez esetre tehát megállapodás hiányában felperes a kitöltetlenül kapott váltó keltét és lejáratát a váltótörvény 93. §-a értelmében tetszés szerint kitölteni jogosítva lévén, alperesnek a megállapodásellenes kitöltésre vonatkozó kifogását, mint bizonyitatlant, figyelmen kivül hagyni kellett. Ennélfogva ez esetben a sommás végzést alperessel szemben hatályban tartani s őt, mint a váltó forgatóját a váltótörvény 12. §-a alapján a kereseti tőke és járulékaiban marasztalni kellett. (1902 decz. 10. 114,002-902. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert dr. K. elfogadó ellen a sommás végzés jogerőre emelkedvén, ő az alperes kifogása folytán lefolytatott váltóperben peres fél nem volt, tanuként való kihallgatását tehát mi sem akadályozta ; és mert dr. K. már hivatásánál és társadalmi állásánál fogva is megbízható tanuként jelentkezik, e mellett vallomása nem is foglal magában oly ténybeli adatot, mely perújítás esetén az ő elfogadói kötelezettségét megszüntethetné vagy annak mérvét csökkenthetné ; ily körülmények közt pedig a tanú vallomása aggály alá nem esvén, az elsőbiróság helyesen járt el, midőn e vallomást az alperes pótesküje által kiegészíthető részbizonyitéknak fogadta el. (1903. évi október ó. 364/903. sz. a.) A kir. Curia: A kir. tábla ítélete felhívott és felhozott indokainál fogva helybenhagyatik. = Arra nézve, hogy váltókezes csak az, ki a váltót kifejezetten kezesi minőségben irta alá, v. ö. Dtár r. f. XXVI. k. 24.; hogy azon váltókötelezett, kivel szemben a sommás végzés jogerőre emelkedett, tanúképp kihallgatható. V. ö. Dtár u. f. XXIV. 59., XXXII. 29. sz. a. eseteket.