Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

209 bérbeadásnak, és az sem nyert megállapítást, hogy ama eladott mennyiségnek elvitele a felperes jogos érdekének lényeges sérel­mével történt volna : ezeknél fogva nem sértett a felebbezési biróság anyagi jogszabályt azzal, hogy a szerződést az aránylag csekély mennyiségű trágya elvitele és a meghatározott mennyi­ségű kavics eladása által elkövetett lényegtelen szerződésszegés miatt meg nem szüntette. Végül panaszolja felperes, hogy a felebbezési biróság azzal is anyagi jogszabályt sértett, amikor alperesnek azt a cselekményét, hogy az illetékes adóközegek részéről vizkár miatt leirt adóösszeget a felperesnek meg nem fizette, nem minősítette oly haszonbér­fizetésbeli mulasztásnak, amely a szerződésnek és az ezt módosító záradéknak, valamint a szerződés 15. pontjának határozmányainál fogva a szerződés megszüntetésére felperest feljogosítja. Ez a panasz szintén alaptalannak találtatott A szerződés azt tartalmazza, hogy alperes az ott felsorolt állami és községi adók fizetését is magára vállalta és ezen a határozmányon a záradék azt a változtatást tette, hogy 1902. évi január i-től kezdve a számszerűleg kitett adóösszegeket alperes az adók kiegyenlítéséül évnegyedenként nem az adóhiva­talba, hanem a felperes kezéhez legyen köteles pontosan, és a szerződés megszüntetésének terhe alatt fizetni. Az alperes részéről viselni elvállalt adók azáltal, hogy azok a záradékban számszerűleg kitett összegben a felperes kezéhez fizetendők, nem változtak át szorosan vett haszonbér-összegekké, és habár a szerződés emiitett záradéka helyesen akként értelme­zendő, hogy alperes az ott kitett adóösszegeket 1902. évi január i-től a szerződés lejártáig levonás nélkül, és még akkor is meg­fizetni köteles, ha időközben az adók kivetésével azok összegén akár leszállítás, akár fölemelés által változás történnék, vagy elemi csapás következtében adóleengedés tétetnék, de minthogy a zá­radék nem világos szövegezése értelmezésre szorul és kétséget hagy fen arra nézve, hogy az adók időközi leszállítása az alperes javára, fölemelése pedig terhére fog-e szolgálni, s elemi csapás esetében az adóleengedés melyik szerződő fél javára fog számít­tatni, ennélfogva alperesnek az a cselekménye, hogy a vizkár miatt tett adóleengedés-összeget felperesnek amiatt meg nem Döntvénytár III. f. XXVII. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom