Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

IGI ennek kamatait es eme kamatoknak 1900. évi november hó 30-tól kezdődőleg minden év november, február, május és augusztus utolsó napján esedékes 74 évi részletei után az esedékesség napjától számítandó 6%-os kamatait stb. megfizetni. Indokok: Felperes panasza alapos. A felebbezési biróság tényállása szerint ugyanis I. r. alperes felperes takarékpénztártól 1890 április i-én 3200 K-t kölcsön vévén, kötelezte magát a kölcsönvett tőke után évnegyedenként előre 6% kamatokat fizetni, a tőkét magát pedig V4 évi előleges felmondás előrebocsátása után megfizetni. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy a kamatfizetés elmulasztása esetén az egész töke felmondottnak tekintendő, és hogy II. r. alperes felperessel szemben a szóban forgó követelésért készfizetői kezességet vállalt. I. r. alperes a tőke után a kamatokat 1900 novemberben megszűnt fizetni, felperes ennek ellenére a tőke visszafizetése iránt a keresetet csak 1902 deczember hóban indította meg, hogy az I. r. alperesnek a kamatfizetés megszüntetésekor évi 3800 K fizetése volt, mig a jelen pernek elsőbiróságilag történt befejezésekor már csak 1069 K értékű ingóság volt birtokában és évi nyugdija 1600 K-ra rúgott. A felebbezési biróság a most kiemelt tényállás alapján felperest keresetével II. r. alperessel szemben azon az alapon utasította el, mert felperest a követelés behajtásában késedelem terheli, és mert felperes késedelme következtében II. r. alperes mint kezes, I. r. alperes ellen viszontkereseti igényét az ennek vagyoni körülményeiben beállott hátrányos változás következtében sikerrel többé nem érvényesíthetné. A felebbezési bíróságnak ez a jogi döntése azonban nyilvánvalóan téves ; mert ha a hitelezőt mulasztás terheli is a személyes adóssal szemben a követelés behajtásánál, eme mulasztás következtében a készfizető kezes a kötelezettség alól csak akkor menekül, ha a késedelem következtében a személyes adós vagyoni viszonyaiban oly hátrányos változás állott be, hogy a kezes visszkereseti igényének érvényesítésétől elesett; ámde a felebbezési biróság fentebb kiemelt ítéleti tényállása szerint a személyes adós még az elsőbirósági ítélet meghozatala után is, tehát abban az időben, midőn II. r. alperesnek módjában állott a felperessel szemben fenálló kötelezettség teljesítése mellett visszkereseti jogát