Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

pedig a házassági törvény 115. §-a jogot ad a külföldieknek is arra, hogy a magyar állampolgárság elnyerése előtt létrejött tények alapján, amelyek a házastársak korábbi joga szerint bonló, vagy ágytól és asztaltól elválasztó okot képeztek, ha e tények a magyar házasságjogi törvény szerint is bontó okot képeznek, a magyar állampolgárságot nyert házastársnak házasságát, a magyar bíróság előtt felbontani kérhessék, a törvénynek e rendelete felperesre annál inkább alkalmazható, mert a házassági törvény 147. §-a a magyarországi községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak Horvát-Szlavonországban kötött házasságára az idézett 115. §-ban foglalt jogszabályt kifejezetten kiterjesztette ; minthogy továbbá a házassági törvény 115. §-ának rendeletéből okszerűen következtethető, hogy ugy a honosítás, mint a magyar községi illetőség megszerzésének idejétől kezdve alkalmazhatók a házassági törvény mindazon rendelkezései, amelyek szerint a kereseti jog érvényesítése záros határidőhöz van kötve, e §. intézkedése okszerüleg akként értelmezendő, hogy az esetre, ha a kereseti jog a házastársak korábbi joga szerint nem szűnt meg, a kereseti jog érvényesítésére nyitva álló határidő a honossági, illetve magyar községi illetőség megszerzésének napjától számítandó, végre pedig minthogy a magyar területen való községi illetőség megszerzésének idejétől a kereset hat hónapi határidőn belül adatott be, a házassági törvény 83. §-ának rendelete a jelen peres ügyben nem alkalmazható. Ez okok alapján stb. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. 57A nyilvánkönyvi zálogjog nemcsak a vonatkozó tartozás kifizetésével szűnik meg, hanem elenyészik az által is, ha a hitelező zálogjogáról lemond, miből következik, hogy ahhoz, miképp a zálogjog kitörlése bekebeleztessék, nem okvetlenül szükséges a tartozás kifizetése, és a hitelező a zálogjog kitörlését követelésének fentartása mellett is megengedheti. (Curia 1904 május 21-én I. G. 790/904. sz. a.)