Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

79 ságu, mert csak e jog gyakorlása mellett lehetséges, hogy a közgyűlés az üzlet vezetésének helyes, helytelen voltát az egyes részvényesek észrevételei s az ezekre vonatkozó felvilágosítások és adatok birálata alapján felismerhesse, különösen pedig a kellőleg nem tájékozott részvényesek az igazgatóság működése s a társasági ügyek állása tekintetében a tájékozottabb részvényesek észrevételei alapján kellő tájékozást szerezhessenek. A közgyűlés vezetésére rendelt elnöktől nem vitatható el ugyan az a jog, hogy bizonyos esetekben, különösen, ha valamelyik részvényes a tárgyhoz nem tartozó megjegyzéseivel és főleg a tárgyalás anyagával összefüggésben nem álló személyes természetű viszonyok taglalásával a rendszeres tárgyalást, vagy a közgyűlés nyugodtságát veszélyezteti, ezen érdekek biztositása czéljából az illető részvényestől a szólás jogát megvonhassa. Másfelől azonban kétségtelen, hogy az elnök ezen joggal csak végső esetben, akkor élhet, ha a felszólalásában a tárgytól eltérő, s a tárgygyal összefüggésben nem álló személyes viszonyokra kiterjeszkedő részvényeshez a tárgygyal összefüggésben nem álló körülmények fejtegetésének mellőzése iránt intézett figyelmeztetése, esetleg rendreutasitása eredménytelenül marad. El is tekintve attól, hogy dr. L. felszólalása folymán csupán annyit mondott, hogy a keringő hirek szerint az igazgatóság egyik tagja két család közt házasságot közvetített, ezen állítólagos tényhez fűzött esetleges következtetéseit azonban a szólás jogának megvonása folytán elő sem adhatta, s igy az elnöknek nem volt elegendő alapja annak elbírálására, hogy a felszólaló részvényes által felhozott körülmény a tárgyalás anyagával összefüggésben áll-e vagy sem, az elnök már azért sem vonhatta meg dr. L.-től a szólás jogát, különösen pedig a közgyűlés egész tartamára, mert a jegyzőkönyv szerint az elnök dr. L.-hez előzőleg semmi figyelmeztetést nem intézett arra nézve, hogy ez a tárgynál maradjon, alperes pedig ki azt vitatja, hogy az elnök a szólás jogának megvonása előtt több izben tett ily figyelmeztetést, állítását nem bizonyítja. Ily körülmények közt, midőn a részvényesek egyike a felszólalás jogától a közgyűlés egész tartamára megfosztatott, az egész közgyűlés lefolyása szabálytalan volt és igy ezen oknál fogva érvénytelenek a szabálytalanul megtartott közgyűlésen hozott