Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

77 43Az utólagos házasság által törvényesített gyermekek öröklés tekintetében a törvényes gyermekekkel egyenlő jogokkal bírnak, s ez a jog kiterjed nemcsak a szülők, hanem ezeknek jogán az oldalrokonok után való öröklésre is. Sem törvény, sem ítélkezési gyakorlat nem állapit meg a királyi kegyelem által történt törvényesitésnek ettől különböző hatályt; de semmiesetre sem kétséges ezen utóbbi törvényesitésnek ez a hatálya azon oldalrokon után való örökösödésre, ki a törvényesitésbe beleegyezett. (Curia 1904 június 7. 8206/1903. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Az elsőbiróság ítélete indokaiból s azért hagyatik helyben, mert nem létezik sem törvény, a Hármaskönyv I: 108. és II: 9. a most per tárgyává tett kérdésre nem vonatkozván, sem állandó ítélkezési gyakorlat, mely a királyi kegyelem által történt törvényesitésnek, az utólagos házasság által való törvényesitéstől különböző hatályt állapitana meg ; ahhoz pedig szó sem fér, hogy az utólagos házasság által törvényesített gyermekek öröklés tekintetében a törvényes gyermekekkel egyenlő jogokkal birnak, s ez a jog kiterjed nemcsak a szülők, hanem ezeknek jogán az oldalrokonok után való öröklésre is. De ha kétség férhetne is az alapon, hogy a királyi kegyelemmel másoknak jogai nem érinthetők, ahhoz, hogy a királyi kegyelem által törvényesített gyermekeket a szülők oldalrokonai után öröklési jog illeti meg, ez a kétség nem vonatkozhatik az után az oldalrokon után való öröklésre, ki a törvényesitésbe beleegyezett, mivel ez az oldalrokon, az addig törvénytelen gyermeknek a családi kötelékbe felvételéhez hozzájárulván, hozzájárultnak tekintendő ahhoz is, hogy a törvényesített gyermekek szülőik minden a családi összeköttetésből folyó jogaiknak képviseletére hivatottak legyenek.