Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

34 nyével bizonyítva van. A tanuk vallomásán alapuló tényállás szerint a baleset idejében a csatornaárok nem volt kiduczolva, a csatorna kifalazása duczok alkalmazása nélkül az alperes közegei jelenlétében végeztetett ; a kiduczolás eszközlésére alkalmas faanyag volt ugyan a közelben, az ehhez szükséges eszközök azonban nem állottak rendelkezésre, a beomló föld teljesen elborította a felperest, a föld beomlása hirtelenül történt, ugy hogy az ellen a felperes félreugrás által vagy egyéb módon egyáltalán nem védekezhetett. Ezen tényállás mellett helyes alperes azon érvelése, hogy a vaspályák felelősségét szabályozó 1874: XVIII. tcz. intézkedései alperessel szemben nem alkalmazhatók, mert ezen törvényben a vasutaknak az a kártérítési felelőssége van szabályozva, mely őket a vasút üzemének különleges veszélyeivel okozati összefüggésben álló balesetek folytán terheli, a fenforgó baleset pedig ilyennek nem tekinthető. Erre való tekintettel a kir. törvényszék az alperes kártérítési kötelezettségének kérdését a magánjog általános elvei alapján találta elbirálandónak. A fenti tényállásból kétségtelen, hogy az alperest, mint munkaadót mulasztás terheli, amennyiben a csatorna kiduczolása mellett a falazás veszély nélkül végezhető és a baleset mindenesetre elhárítható lett volna, a csatorna kiduczolásáról, mint óvintézkedésről s ez által felperes testi épségének megóvásáról azonban alperes nem gondoskodott. Alperes mulasztását annyival is inkább meg kellett állapítani, mert közegei, a tanúképp kihallgatott K. és Z. szintén elismerik vallomásukban, hogy a csatorna kiduczolása szükséges lett volna ; eltekintve tehát attól, hogy alperesnek az az állítása, mintha a kőmivesek a kiduczolás szükségességére figyelmeztetve lettek volna, beigazolást nem nyert, alperesnek a csatornafalazási munkánál jelen volt közegei utján a kőmiveseket nemcsak figyelmeztetni, de a kiduczolás iránt megfelelően intézkedni kellett volna, amennyiben pedig ezt alperes közegei nem tették, a bekövetkezett földbeomlás a kellő felügyelet és ellenőrzés elmulasztásának, tehát vagyoni felelősséget megállapító vétkességnek következményéül tekintendő. Igaz ugyan, hogy K. és Z. vasúti közegek vallomása szerint a csatorna közelében a kiduczolásra alkalmas faanyag volt található, a munkánál szintén résztvett K. J. kőmives tanú vallomása