Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

30 jogviszonyban nem álló harmadik személy által okozott kárért fizetésre annálkevésbbé kötelezhető, mivel a kár elhárításánál ma­gát felperest gondatlanság terheli. Ez a panasz, amennyiben az a kártérítési kötelezettség meg­állapítása ellen irányul, nem bir megállható alappal, mert a feleb­bezési biróság Ítéletében foglalt és a sommás eljárási törvény 193. §-a szerint a felülvizsgálati ejárásban is irányadó tényállás szerint, a födémgerendák rövid idö alatt való elkorhadását részben az al­peres által készített tetőfödém hibás alkotása következtében elő­állott becsurgás okozta, már pedig általánosan elfogadott jog­szabály, hogy a vállalkozó a hibásan végzett munka összes követ­kezményeit viselni tartozik, ami nem egyedül a hiányok helyre­állítására, hanem egyúttal arra is kiterjed, hogy a hiányos munka által előállott kárt megtérítse, amely kötelezettségen mit sem változtat az, hogy az észlelt hiányok mikénti kijavításával az ál­talános feltételek külön rendelkeznek, mert ez a rendelkezés nem tartalmazza azt, hogy amennyiben a hiányos munka által kár is okoztatott, a munkaadó a hiányok helyrehozatalán kivül a kár megtérítését nem követelheti ; mert továbbá a szerződési feltéte­lek értelmében alperesnek a hiányokért való felelőssége a munka átadásával meg nem szűnt, és végül, mert amennyiben oly té­nyek nyernének is megállapítást, melyekből jogilag az volna kö­vetkeztethető, hogy felperest is gondatlanság terheli a kár elhárí­tására és csökkentésére alkalmas intézkedések elmulasztása miatt, eme körülményből nem alperes kártérítési kötelezettségének meg­szűnése, hanem esetleg csak az következhetnék, hogy a kár egy része felperesre hárittassék. Ellenben lényegileg alapos alperesnek az a panasza, hogy jog­szabály megsértésével köteleztetett a teljes kár megtérítésére a nélkül, hogy megállapítást nyert volna az, hogy a károsodás mennyiben vezethető vissza az ő tényeire, és mennyiben arra, hogy a fa egy része már a szállításkor rossz minőségű volt. A felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint ugyanis a hód­mezővásárhelyi ev. ref. egyház által emelt főgymnasiumi épület felépítésénél a tetőfal és mennyezetgerendák szállítása és a tető­nek fedéllemezzel való beboritása, két egymástól független és különálló vállalat tárgya volt, s mig előbbire egy más vállalkozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom