Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

XLIII Lap szosok az iooo K-t nemcsak az utóajánlat benyujthatása czéljából adták át a panaszlottnak, hanem egyszersmind az árverési és ügyvédi költségek fedezésére is, tehát az iooo K-nak a panasz tárgyát képező része nyilván előleg, amelyről való elszámolást a panaszosok csakis az ügyvédi rendtartás 46. §-ában meghatározott előfeltételek fenforgása esetében, azaz akkor kívánhatnák, ha a képviselet az ügy végbefejezése előtt szűnt volna meg, ezen ügy nem tartozik panasz útjára ... ... ... — ... _.. ... ___ ... 286 166. A kölcsön megszerzésére ügyvédnek adott megbízás jogilag nem foglalja magánban a kölcsönösszeg felvételére, illetőleg átvételére vonatkozó meghatalmazást ... _„ __. ... __. ... ... — 310 .201. Az ügyvéd a biróságok hivatalos helyiségében, a hivatalos órák és tárgyalások ideje alatt állásának megfelelő komoly és tiszteletre méltó magatartást köteles tanúsítani és állásával, hivatalával össze nem egyeztethető tréfáktól tartózkodnia kell, mert ellenkező esetben megséiti az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét, és magát a tiszteletteljes bizalomra méltatlanná teszi ... 360 202. Az ügyvéd, aki felét majd másfél éven át állandóan hitegette és tévedésben tartotta arra nézve, hogy a neje ellen folyamatba tenni kivánt válóperben dolgozik, és a bíróság helyiségébe idézgette, ahol birói tárgyalásokat színlelt, tényleg azonban megbízója érdekében a bíróságnál semmi lépést sem tett, az ügyvédi rendtartás 70. §. 3. pontja alapján az ügyvédség gyakorlatától hat havi időtartamra függesztetett fel — .-. ... — ... _._ 361 .203. Az ügyvédi rendtartás 78. §-ának ama rendelkezéséből, hogy a fegyelmi bíróság tagjai ellen tett kifogás felett az illető fegyelmi biróság határoz, nyilván következik, hogy a véghatározat hozatala után ily irányú kifogásnak több helye nincs — — _.. — ... 362 Birói fegyelmi jog. 204. Az elsőfokú fegyelmi biróság ítéletében kifejezetten azt állapította meg, hogy «mindaz a szabálytalanság és rendellenesség*, melylyel a vádhatóság vádlott kir. albirót vádolja, «önmagában véve és egyenként nem állapítja meg a hivatalos kötelesség vétkes megszegésének tényálladékát», hanem megállapíthatónak találja azt a vádlott ellen előzően fenforgott és már elnöki megintésekkel végérvényesen befejezett fegyelmi ügyekben felmerült tényeknek a mostani tényekkel való egybevetése következményeként. Minthogy azonban a vétkesség kérdése minden egyes vádbeli cselekménynél önállóan és egyedül az abban felmerült tények alapján bírálandó el; minthogy továbbá az elsőbiróság Ítéletét egyedül a vádlott felebbezte, a vádbeli cselekmények vádlott terhére fegyelmi vétségként kimondhatók nem voltak ... ... __. ... 362