Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

XXXIX létén fekvő valamelyik község képviseletében, bár felettes hatóságának kirendelésére, de a községtől nyert meghatalmazás alapján járt el, az ezzel az eljárással felmerült dijának és kiadásának megbízójával szemben leendő megállapítását jogszerűen követelheti... A megyei tiszti ügyész perbeli munkadija az általa közhivatalánál fogva képviselt megyei törvényhatóság, illetőleg annak egyik pénztára irányában nem állapitható meg ... ... — ... ... Semmiségi per. 168. Az az eset, hogy valamely bírói határozat nem törvényszerűen kézbesittetett, a semmiségi per alapjául nem szolgálhat s igy a sommás végzést és a biztositási végrehajtást elrendelő végzést a fél amiatt, hogy azok nem neki, hanem helyette egy más személynek kézbesittettek, semmiségi keresettel hatályosan meg nem támadhatja 329 Valószínűségi adatok. 20. A per tárgyának természetéhez képest a valószínűségi adatok is támpontot nyújthatnak arra, hogy a hiányos egyes vállalati szállításból a munkaadóra mily mérvű kár származott ___ ... — 29 Igazolás. 62. Ha a Horvátországban lakó alperes a kifogások beadása iránt az erre rendelt 3 napi határidő alatt budapesti ügyvédjéhez intézett ^levelében intézkedett, az a késedelem, hogy kifogásai a 3 napi "TiarSridő lejátta után egy nappal érkeztek a bírósághoz, vétlennek tekintendő. (Budapesti kir tábla).. ... ... — ... ._. ... — ?i5 Perújítás. joo. Az a körülmény, hogy az alapperbe idézett alperes irni és olvasni nem tudott, s azért nem tudta, hogy tőle az alapkeresetben elévült kamat is követeltetik és ezért az alapperben meg nem jelenve, elévülési kifogást nem tett, a perújítás megengedésére nem alkalmas alap. — Az elévülési kifogásnak, mint a jogok elenyészésére alkalmas egyik módnak puszta felhozása nem tekinthető ténybeli állítás bizonyítékának, és ennélfogva az 1881. évi L1X. tcz. 60. §-ának 2. pontja értelmében perújítás alapjául nem szolgálhat 184 115. Több külön bizonyíték uj minőségének megállapításánál nem az az irányadó, hogy azok az alapperben együttesen és általánosságban s nem egyenkint felsorolva és méltatva hisználtattak és mérlegeltettek, hanem hogy tényleg sem együttesen, sem külön felsorolva és kiemelve nem használtattak— ... ... ... ... 220 146. A perújítás hatálya az alapper költségére, mivel a jogerősen befejezett peres eljárás eredményének jogkövetkezménye, csak az esetben terjed ki, ha az ellenfél rosszhiszeműen indította meg avagy folytatta le az eljárást —- —. — ... — — ... 282