Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

XVIII Lap 174. A feleség vagy annak örököse a férj üzletébe befektetett, és igy a férj rendelkezésére bocsátott hozományi pénzen vagy annak jövedeleméből a férj által szerzett ingókat természetben követelni nem jogosult, hanem annak joga csak az átadott készpénzbeli hozomány visszatérítésére terjed ki — _~ — _-- — _— — 321 Külön vagyon. 96. A házasság tartama alatt szerzett tárgyakra és ezek jövedelmeire a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, akinek külön vagyonából az származott és igy az egyik házastárs külön vagyonából származott vagyon a másik házastárs tartozásának fedezésére nem fordítható — _._ — — — — — — — — — 179 161. A házastársak vagyonjogi viszonyai tekintetében hazai jogunkban az elkülönzési rendszer van elfogadva; az állandóan követett birói gyakorlat szerint a házassági viszony fenállása nem akadályozza a házastársakat abban, hogy bármelyikük a külön vagyonukat képező dolgok felett korlátlanul rendelkezzék s azt bárkitől és igy házastársától is követelhesse. Mindazt, amit a nő a közös háztartásba hozott, és ami a közös használatra szükséges, amire tehát a férjnek is használati joga van, a házasság fenállása alatt a nő a közös használatból el nem vonhatja ___ — ___ ... ... ___ — — 303 174. A házasság tartama alatt főszerzőnek a férj tekintetvén, a nő saját kizárólagos külön vagyonaként csak azokat az ingókat igényelheti, amelyekre nézve kimutatja, hogy ezek saját külön vagyonából vásároltattak, vagy annak kiházasitási ingóit képezték ___ _._ — 321 Közszerzemény. 124. A férj nem mutatta ki, hogy házasság alatt neje nevére irt ingatlanrész vételárát és az építkezésekkel járó költségeket ő a házasság előtt megvolt törzsvagyonából fizette ki; amennyiben pedig azokat a közszerzeményből fedezte, azok felét ajándék czimén és érdemtelenség okából vissza nem követelhet.-- ___ — 239 Özvegyi jog. 107. Az ideigl. törv. szabályok által érvényükben fentartott hazai törvények és törvényes gyakorlat szerint a nőt, ha férjétől törvényesen elválasztva nincs, még tényleges különélés esetében is az özvegyi jog rendszerint megilleti. A tényleg külön élő, de el nem választott nő özvegyi jogát rendszerint csak abban az esetben veszti el, ha férjét hűtlenül hagyta el, s a tényleges különélésre nem a férj, hanem az ő hibája szolgáltatott okot. Az oly nő, aki férjét ennek hibája miatt volt kénytelen elhagyni, özvegyi jogát rendszerint érvényesítheti ugyan, ha azonban a nő a tényleges elválás alkalmával férjével vagyonbeli követeléseire nézve kiegyezett, vagy azokról lemondott anélkül, hugy a férje halála esetére