Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

uton érvényesítheti, miért is alperes a kereseti tőkében marasztalandó volt. * ¥ — A részvényest részvénye névértékének erejéig a fizetési kötelezettség már a törvénynél fogva feltétlenül terheli, és a részvényesnek ebbe a tartozásába a részvénytársaság irányában fenálló bármely természetű ellenkövetelése be nem számitható. (Dtdr III. f. II. k. 34. sz., V. k. 26. sz. a.) 81. Az átruházás idejében még csak feltételes jog is oly hatályosan engedményezhető, mint a lejárt követelés. — Az a kikötés, hogy a korcsma eladója a szerződésben meghatározott kötbér megfizetésére kötelezte magát arra az esetre, ha az emiitett okiratban megjelölt kerületben és időtartamban saját neve alatt korcsmát vagy italmérő üzletet nyitna, sem a jó erkölcsbe, sem a tételes törvénybe nem ütközik; és az iparszabadság közérdekét sértő megszorításnak nem tekinthető. — A közpolgári ügyekben követett az a birói gyakorlat, hogy amennyiben a kötbér, ahhoz az érdekhez mérten, amelynek biztosítására szolgál, tulmagasnak mutatkozik, annak összege mérsékelhető, a kereskedelmi törvény alapján elbírálandó kötbérre ki nem terjed. (Curia 1904 február 10. 819/903. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Kötelezi alperest, hogy felperesnek 7000 K tőkét fizessen. Indokok: Felperes mint a B. a. okiratban foglalt adás-vételi szerződést megkötő egyik félnek, B. F.-nek engedményese, az ezen szerződésben kikötött 7000 K (kötbérösszeget követeli alperestől, mint a másik szerződő féltől. Alperes beismeri a B. alatti adás-vételi szerződés tartalmának valóságát, tehát beismeri azt, hogy arra az esetre, ha ő a B. a. szerződés keltétől, 1900 márczius 31-től számított három és fél év alatt Budapest fő- és székváros V. kerületében vendéglőt, avagy italkiméréssel összekötött