Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

»35 változhatnak, felperes jogosan követelheti, hogy őt feltétlenül megillető évjáradék fizetésére nézve a marasztalt alperes biztosítékot szolgáltasson. Minthogy azonban e részben megóvandó a marasztalt alperes érdeke is, és a perben az erre vonatkozó adatok, jelesül az sincsen kiderítve, hogy a 2. r. alperes nyujthat-e megfelelő jelzálogi biztosítékot? s ez adatok kiderítése nélkül a biztosítékadás kérdésében határozni nem lehet : az elsőbiróságot további eljárásra kellett utasítani. — Hogy a Curia legújabban mindinkább visszatér ama jogszabályhoz, mely szerint csak mulasztás esetén felelős a munkaadó, lásd Dtár III. f. XXV. k. 82. sz. A cséplőgép tulajdonosának felelősségére lásd Dtdr III. f. XXIV- k. 154. sz. a.; a bizto sitéki tőke adására u. o. 111. sz. a. 74A sógor sógorának, aki atyjával meghasonlásban élt s ettől pénzt nem kapott, a tanulmányaival járó rendes költségek fedezésére pénzt küldött. Minthogy ő erre nem volt kötelezve s a küldött pénz visszatérítéséről kifejezetten nem mondott le, a sógor ezen összeg visszafizetésére köteleztetett. (Curia 1904 február 10. 2291/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla Ítélete az abban felhívott indokoknál fogva s főleg azért hagyatik helyben, mert felperes, mint alperesnek sógora nem volt kötelezve arra, hogy alperesnek egyetemi tanulmányaival, szigorlatai tételével s orvosi műszerekkel való felszerelésével járó költségeit viselje ; abból tehát, hogy ezt a költséget amiatt, mivel alperes, amint maga is beismerte, atyjával meghasonlásban élt, felperes a közte és alperes közt fenálló sógorsági viszonynál fogva fedezte, felperes ajándékozási szándékára következtetni nem lehet, azt pedig maga alperes sem állította, hogy felperes a neki e czélra küldött összegek visszatérítéséről kifejezetten lemondott ; és mert a küldött összegek nem haladván tul azt a mértéket, amibe a Bécsbe foly-