Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

n6 A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Jóllehet felperes az alperes kártérítési kötelezett ségét azon is alapulónak vitatja, hogy a kereseti kárösszeg a kárt okozó tisztviselőktűi, azoknak vagyon hátrahagyása nélkül bekövetkezett elhalálozása miatt többé be nem hajtható, mindazonáltal az, hogy felperes keresetét különösen arra alapitotta, hogy az alperes azért tartozik a kereseti kárösszeget megfizetni, mert az ő kártérítési kötelezettsége és annak összege a közigazgatási hatóságok határozataival már megállapittatott, kitűnik összes perirataiból s főleg a végirat ama kijelentéséből, hogy alperes kártérítési kötelezettsége és ennek összege, miután ez a közigazgatási hatóságok által már jogérvényesen megállapítva van, a kereset tárgyává nem is tétetett és nem ez a kérdés, hanem csak az képezi a jelen per tárgyát, vajon a felperes igazolta-e a kártérítési kötelezettségnek s a kár összegének az alperes község ellenében jogérvényes határozatokkal történt előzetes megállapítását ? mert ha ez igazolva van, alperes az erre nézve igazolásul szolgáló határozatok alapján, az alperes felelősségének további vitatása és vitathatása nélkül marasztalandó a kereseti összegben. A keresetnek ez az alapja azonban nem jogszerű, mert a kereseti kárigénynek alperessel szemben való megállapítása nem tartozik az 1889 : XXVIII. tcz. 8. §-ában, jelesül ennek 8. pontjában foglalt rendelkezések alá, ennélfogva és mert a pénzügyi hatóságoknak erre vonatkozó hatáskörét más törvény és törvényes rendelet sem állapítja meg, annak a kérdésnek eldöntése : hogy a kereseti kár tekintetében az alperes községet terheli-e felelősség s ez alapon fizetési kötelezettség és mennyiben ? az 1886 : XXII. tcz. 88. §-a értelmében a bíróság hatásköréhez tartozik ; következően alpere> egyedül azért, mert kártérítési kötelezettségét és ennek összegét a pénzügyi hatóságok megállapították, nem marasztalható, s igy felperes ezen A. B. C. a. határozatokkal szemben is tartozott volna időrendben, részletesen és tüzetesen megjelölni ugy azokat a személyeket, akik a kárt közvetlenül okozták, mint ezeknek ama ténykedését, illetve mulasztását, amelyek a kárnak kizárólagos okául szolgáltak s amelyekből a kár okozatos összefüggésben keletkezett ; másfelől pedig az alperes is jogosult e perben mindazon kifogásokat érvényesíteni, amelyek érvényesíthetők vo!-