Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)
92 be, mely az élete fentartása czéljából kizárólag physikai munkára utalt egyén munkaképességét feltétlenül és jelentékenyen csökkentette. A kir. törvényszék a testi épség fogyatkozásának s a munkaképesség ezzel kapcsolatos csökkenésének mérvéhez képest a kereseti iooo forint összeget magasnak nem találván, alperest abban elmarasztalta. Végül megjegyeztetik, hogy ha való volna is, hogy alperes gyár a felperes fiát a gyár telepére nappali őrnek fel akarta fogadni, de felperes ezt az ajánlatot nem fogadta el, ez a körülmény felperes kártéritési jogát nem szünteti meg, mert a munkaképességnek a teljes életre kiható s igy állandó csökkenésével szemben egy bizonytalan tartamú s csak esetleges alkalmazás felajánlása nem képezhet oly kárpótlást, melyet a kártérítéshez jogosult a kártérítés rendes módját képező pénzbeli kiegyenlítés helyett elfogadni köteles lenne. (1902 május 27-ikén 3937/902. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kir. tábla az elsőbiróság ténymegállapítását helyesnek fogadja el s az elsőbiróság az alperes kártéritési felelősségét helyesen állapitotta meg ; mert az életre és a testi épségre veszélyes üzemet igénybe vevő munkaadó az ily üzemnél alkalmazott munkással szemben feltétlenül felelős az üzemmel okozott sérülésekért, hacsak igazolni nem képes, hogy a balesetet a munkás saját hibája vagy ellenállhatatlan erő idézte elő. A munkás gondatlanságának elbírálásánál, illetve ennek beszámításánál a munkás javára esik az a körülmény, hogy a munkaadó, aki köteles ily üzemnél mindazt alkalmazni, ami az üzem veszélyét elhárítani alkalmas, ezen kötelezettségénél számba venni tartozik a munkásnak a veszély megszokásából eredő könnyelműségét is. A jelen esetben azonban az alperes ezen kötelezettségének nyilt megsértését képezi az a megállapítást nyert körülmény, hogy az alperes gyárában divó szokás szerint a munkaközben a veszélyes üzemű gépeken előállott hibákat a nem szakértő munkások igazítják, az alperest az óvóintézkedések tekintetében terhelő azon mulasztás mellett felperes részéről gondatlanságot csak az képez, hogy a gép működését az igazítás előtt meg nem állította, az ebben a mulasztásban rejlő gondatlanság azonban mérsékelve van