Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

86 szakértő a felperes szemét 1900 márczius 24-én vizsgálta meg és azt konstatálta, hogy a szem állapota legalább több hetes sérülést tüntet fel s igy a szembaj előidézőjéül a felperest a vizsgálat előtt kilencz nappal márczius 15-én ért baleset nem tekinthető. Annál kevésbbé tekinthető ez bebizonyitottnak, mert H. és P. tanuk vallomása szerint a felperes az őt ért balesetet megelőzően már hosszabb idő óta panaszkodott, hogy egyik szeme gyengébb, mint a másik és gyakran fáj. Az alperes kártérítési felelősségének a megállapítására első sorban szükséges tény tehát be nem bizonyittatván : a felperes keresetével elutasítandó volt. (1902 okt. 29-én 4825/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete a kir. törvényszék Ítéletének indokolása alapján helybenhagyatik. — A munkás, akit a vasúti műhelyben munkaközben ért baleset, e testi sértést nem a vaspálya üzeménél szenvedte. (Dtár III. f. XXV. k. 2. sz. Lásd még Curiai Határozatok idei évf. 56. sz. a.) A kazánkovács szemébe a vasnak tüzesen való kovácsolása közben tüzes szilánk pattant. A munkaadó kártérítési felelőssége megállapittatott, annál inkább, mert nem bocsátott volt szemvédő-üvegeket a munkás rendelkezésére. (Dtár III. f. XXI. k. 12. sz.) 5*A vasúti pályán az átjárás csak az erre kijelölt helyen lévén megengedve, abból a körülményből, hogy a szerencsétlenül járt egyén nem ilyen, hanem tilalmas helyen és hozzá teljes sötétségben akart a pályán átkelni, kétségtelenül megállapítható, hogy az őt ért szerencsétlenség csak saját vigyázatlanságának tulajdonitható. (Curia 1904 január 19. 189/903. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék : Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes kártérítés végett azért indított keresetet alperes ellen, mert ennek egy vasúti vonata őt akként gázolta elr hogy jobb lábát elvesztette s igy részben munkaképtelen lett. A tényállás következő: 1900. évi márczius hó 29-ikén este