Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

74 (Budapesti kir. itélő tábla 1903 deczember 9. 2465. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A bírói illetékesség ellen tett kifogás elvettetik. Indokok: Felperes keresetét a felek közt létrejött s bemutatott üzletkezelési szerződés és a felek közt utóbb létrejött és a C. a. csatolmányban körülirt úgynevezett refundálási megállapodás határozmányaira alapította és ezek alapján annak megállapítását követelte, hogy a D. és E. a. csatolmányokban felsorolt munkálatok költsége nem felperest, hanem alperest terheli. Alperes a hatáskön kifogást az 1896 : XXVI. tcz. 69. § 4. és 5. pontjaira alapította. Felperes azt állította, hogy a kereskedelemügyi miniszter nem döntött a per tárgyává tett kérdésben és igy az alperes által említett törvénypontok alkalmazhatóságának alapfeltétele hiányzik. De a hatásköri kifogás kérdése nem azon fordul meg, hogy döntött-e a miniszter az emiitett kérdésben, hanem azon, hogy a miniszter hivatva van-e a kérdésben dönteni, mert igenleges esetben a jogvita elintézésére nem a polgári, hanem a közigazgatási bíróság van hivatva, nemleges esetben pedig nem volna befolyással a polgári bíróság hatáskörének megállapítására az, ha a miniszter hatáskörén kívül döntött volna a per tárgyává tett ügyben. Az alperes által idézett törvényszakasz 5. pontja az államvasutak és az általuk kezelt helyi érdekű vasutak köze felmerülő jogviták közül azokat utasítja a közigazgatási bíróság hatáskörébe, amelyekben mint az üzem körében felmerülő vitás kérdésekben a kereskedelmi miniszter van hivatva dönteni. Az üzem körében felmerült vitás kérdések alatt nem lehet mindazokat a vitás kérdéseket érteni, amelyek az államvasutak és a helyi érdekű vasút közt az üzletkezelési szerződésből folyólag felmerülnek, mert az üzletkezelési szerződésből folyólag magánjogi vitás kérdések is felmerülhetnek, ezeknek eldöntésére pedig nem lehet hivatva a kereskedelmi miniszter és igy a közigazgatási bíróság sem. A 29538/903. sz. a. bemutatott üzletkezelési szerződésből kitűnik, hogy a felek maguk és a szerződést jóváhagyó kereskedelmi miniszter is ugy fogták fel a felek közti jogviszonyt, hogy az üzletkezelési szerződésből felmerülhető magánjogi viták eldöntése nem tartozik közigazgatási útra és a kereskedelmi miniszteri döntése alá, mert ezekre a vitákra vonatkozólag a felek a szerződés