Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

54 vezeték tulajdonosa a károkért feltétlen megtérítéssel tartoznék s a vízvezeték üzemét sem lehet csupán annálfogva közveszélyesnek tekinteni, mert a vezetékben esetleg csőrepedés is fordulhat elő. (Budapesti kir. tábla 1903 deczember 9. I. G. 225/903. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla mint felülvizsgálati biróság : Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A felebbezési biróság az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokok, ugy a saját indoka szerint felperest keresetével egyrészt a keresetnek tévesen történt megindítása miatt (1872. évi XXXVI. tcz. 115., 117. §§.), másrészt az ügy érdemére vonatkozó okokból utasította el. A kereset elutasításánál az 1872. évi XXXVI. tcz. 115. és 117. §-aira tévesen történt hivatkozás, mert kétségtelen ugyan, hogy amidőn valamely kár a székesfőváros tisztviselői cselekményének vagy mulasztásának következménye, az emiitett törvényszakaszok rendelkezésénél fogva a székesfőváros csak másodsorban köteles kártérítéssel, ámde a megállapított irányadó tényállás szerint alperes a tárgyalás során azt jelentette ki, hogy a megtartott vizsgálat eredménye szerint a vízvezetéki cső repedése az alperes valamely tisztviselőjének mulasztásával vagy gondatlanságával nem hozható okozati összefüggésbe, így nincs is olyan tisztviselője az alperesnek, akit a felperes első sorban volt volna köteles felelősségre vonni. Általánosságában az az indok sem áll meg, hogy alperes egyáltalában csak akkor tartozik kártérítéssel, ha valamely tisztviselője kárt okoz és attól a kárösszeg be nem hajtható, mert az 1872. évi XXXVI. tcz. 115., 117. §-aiban foglaltakkal alperes az általános jogszabályok alól nincs kivéve, mely jogszabályok szerint kártérítési kötelezettség nem csak egyénileg bizonyítható cselekvésből vagy mulasztásból keletkezhetik. A csak feloldásra irányult felülvizsgálati kérelemnek helyet adni még sem lehetett. A meg nem támadott s ennélfogva irányadó tényállás szerint ugyanis felperes a tárgyalás során kizárólag azon az alapon kérte kártérítési követelését megállapítani, mert az alperes, mint a