Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

53 peressel szemben mind a két szini évad alatt az alperes volt a felelős igazgatója, az kitűnik az alábbiakból. A belügyminisztériumtól beszerzett iratok tanúsága szerint az első évadra egyenesen a consortium igazgatói, közöttük az alperes is, kaptak engedélyt, .... tanuk meg azt vallják, hogy az emiitett felelős állást az egyesületnél az alperes töltötte be. Bizonyitja ezt különben az a (concludens) ténye is az alperesnek, hogy ez alatt az idő alatt valóban le is vonta és be is szolgáltatta több esetben a nvugdijintézeti járulékokat. De be is ismeri ezt a minőségét alperes a C. a. levélben, mely azt bizonyitja, hogy még 1887. évi augusztus 9-én, tehát a 2. évad II. negyedében is hangsúlyozza saját felelősségét. A most emiitett levél s a 7. a. levelek, nemkülönben F. M. vallomása, amely szerint az alperes a felelősséget az R. a. engedély kérésekor szóval is, tehát magától értetődőleg az engedélyezett idő tartamára, vagyis a második évadra is elvállalta, ugy S. K. vallomása, mely szerint 1887 október i-ig tényleg is az alperes volt a Thalia vezetője: a felelősséget a II. évadra nézve is kétségtelenné teszik. És mert a H. a. szerint az alperesnek a felperes a Thalia vezetését a kolozsvári Nemzeti szinház igazgatása mellett is megengedte, mert továbbá neki az ország egész területére ebben az évadban is volt engedélye, s mert S. K. tanú vallomása szerint a Thaliánál 1887 októberig ténylegesen működött is, s végül, mert az meg nincsen bizonyítva, hogy ebben az időben a felperes az alperest a kötelezettség alól felmentette volna ; alaptalan az a kifogás is, hogy a felelősség a II. évadban megszűnt volna. Minthogy pedig a nyugdijintézeti járulékok kivetésének az alapját alkotó gage-könyv és egyéb kimutatások valódiságát és helyességét a tanuk bizonyítják, s minthogy azt a jogszüntető tényt, hogy a befizetettnek elismert összegeken felül még több is befolyt a felperes pénztárába, a bizonyítással tartozó alperes ki nem mutatta: öt a kereseti összeg megfizetésére feltétlenül kötelezni kellett. (1901 január 3. 31,339 900. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja az abban felhívott nyugdíj szabályzat 26. Vára vonatkozólag felhozott indokaiból s azért, mert nem bizonyította ugyan felperes, hogy a belügyminisztérium alperesnek a Thalia