Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

49 amelyeket a törvény hatáskörébe tartozóknak különösen megszab. Az örökösödési eljárási törvény (1894. évi XVI. tcz.), amely törvénynek különben is az a czélja és rendeltetése, hogy az örökhagyó hagyatékának az örökösök részére való átháramlását elősegítse, közvetítse, biztosítsa és az ezekkel összefüggő kérdéseket rendezze, határozott rendelkezéseket tartalmaz a tekintetben, hogy a hagyatéki bíróság ebben a hatáskörében milyen intézkedéseket tehet, illetve tartozik megtenni. Az emiitett törvény 117., 119., 120. és 121. §-aiban különösen rendelkezik az eljáró kir. közjegyző részéről igényelhető dijakról és költségekről, azoknak befizetéséről, esetleg behajtásáról és arról is, hogy ezek tekintetében a hagyatéki bíróságra milyen teendők hárulnak, rendelkezvén akképen, hogy azok az átadó, esetleg a perre utasitó. végzésben állapittatnak meg és ha a tárgyalások során ki nem fizettettek, a közjegyző kérelmére a hagyatéki bíróságnak az átadást vagy perre utasítást rendelő végzésben megteendő rendelkezésére elsősorban a kötelezetteknek ingóságaiból közadók módjára hajtandók be, a behajtásnak ily módon való sikertelensége esetében pedig a hagyatéki bíróság a fizetésre kötelezettnek ingatlanaira rendeli el a kielégítési végrehajtást. A törvény tehát a dijaknak és költségeknek kifizetése, illetve behajtása felül ekképen rendelkezvén, egyrészt módot nyújt a kir. közjegyzőnek arra, hogy dijait a hagyatéki biróság közvetítésével behajthassa, másrészt határozottan megszabja a hagyatéki bíróságnak hatáskörét is a behajtás körüli teendők tekintetében ; amely rendelkezés a hagyatéki bíróságra irányadó lévén, attól eltérő eljárást nem foganatosíthat, vagyis ha a kir. közjegyző dijainak a behajtását nem kivánja, hanem azok kifizetésére a kötelezetteknek esetleg haladékot enged, ezeknek biztosítása iránti intézkedés a hagyatéki biróság hatáskörébe nem tartozik és ez azt el nem rendelheti. A törvénynek fentebb kifejtett rendelkezése mellett a kir. közjegyző és a felek a dijak és költségek miként való fizetésére és biztositására nézve kölcsönösen más megállapodást létesíthetnek ugyan, úgyde ez már az érdekelteknek olyan magán megállapodását képezi, amely mint ilyen az örökösödési eljárás keretén kivül esőnek tekintendő és igy annak foganatosítása nem a Döntvénytál. III. f. XXV, 4