Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

23 tartalma a végrendelkező és tanuk együttes jelenlétében felol­vastatott. Azt az 1876. évi XVJ. tcz. nem irja elő, hogy a vég­rendeleten ki legyen tüntetve annak a tanúnak a neve, aki a végrendeletet felolvasta, mert kellékként csak azt szabja meg, hogy az egyik irni és olvasni tudó tanú olvassa fel a végrendeletet. Miután pedig a tanuk vallomása szerint a végrendeletet K. J. írni és olvasni tudó tanú olvasta fel, a törvény kívánalmainak elég tétetett. Maga az okirat tartalma igazolja, hogy végrendel­kező nevét K. J. irta s hogy végrendelkező sajátkezűié^ ellátta kézjegyével ; a felperesek erre vonatkozó kifogásai alapnélküliek. Ami végül azon megtámadási okot illeti, hogy sem végren­delkező, sem tanuk (K. J. kivételével) a magyar nyelvet nem értik, tehát a felolvasott végrendelet tartalmát sem érthették, figyelmen kivül volt hagyandó, mert bár igaz, hogy O. V. a magyar nyelvet teljesen nem birja, sőt a magyar nyelvben rit­kábban használt szavakat sem érti, sem pedig összefüggőleg magya­rul nem beszél, de viszont a bíróság közvetlen tapasztalatból megállapíthatta, hogy ezen tanú az előtte felolvasott végrendeleti egyes részeket megérthette, szerb anyanyelvére átfordíthatta s az előtte szakaszonként felolvasott végrendeletet egész terjedelmében megértette. Tekintve már most, hogy azon rendelkezés, mely szerint tanuk közül legalább kettő az okirat nyelvét értse, csak azért szükséges, hogy ellenőrizhető az, vajon végrendelkező végakaratának megfelelően lett-e az okirat tartalmilag felvéve, tekintve, hogy K. J. teljesen birja a magyar nyelvet, O. V. tanú is megértvén a magyar okirat felolvasott szövegét, ő is meggyőződést szerezhetett arról, hogy végrendelkezőnek szerb nyelven előterjesztett végintézkedése valójában magyar nyelven irásba foglaltatott, a kir. törvényszék a törvény eme rendelkezését is teljesítve látja. . . (1902 szeptember 10. 10,219. sz. a.) A temesvári kir. itélő tábla : Az elsőbiróság ítéletét helyben­hagyja. Indokok: Az elsőbiróság ítélete vonatkozó indokai alapján és még azért is helybenhagyandó volt, mert a per adataiból kitet­szőleg a végrendeleti tanuk közül egy a magyar nyelvet teljesen birja, egy pedig annyira érti, hogy a magyar nyelven szerkesztett végrendelet tartalmát megértette, ennélfogva felpereseknek az a

Next

/
Oldalképek
Tartalom