Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

XX rÓ4- A felülvizsgálati bíróság a perujitó alperesnek csupán a perköltségre vonatkozó felülvizsgálati kérelme folytán a felebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatásával megszüntette az újított per költségeit, mert a felperes nagyobb részben pervesztes volt. (Budapesti kir. tábln) __. ___ ___ ___ 322 174. Az 1891. évi XIV. tcz. 76. §-a értelmében a polgári bíróság előtt indítandó meg a kereset, amely I. fokú iparhatósági határozattal megállapított s tényleg le is fizetett betegsegélyző pénztári tagsági dijak visszafizetése iránt intéztetik azon az alapon, hogy a magyar kir. kereskedelemügyi miniszter mint III. fokú iparhatóság az L fokú iparbatósági határozatban megnevezett alkalmazottakra nézve kimondotta, hogy azok az alperes betegsegélyző pénztárba belépni nem kötelesek, és igy felperesnek joga van a felmentett tagok helyett alpereshez ok nélkül befizetett tagsági dijakat visszakövetelni. (Kolozsvári kir. tábla)- __. — ___ ___ ___ ... 336 183. A perújításnak az alapperbeli költségekre nézve csak abban az esetben adható hely, ha az alapperben nyertes fél volt az, aki a perujitót meggátolta abban, hogy az újított perben sikeresnek bizonyult védelmet kellő helyen, tehát magában az alapperben terjessze elő. — A perrendtartás 323. §-ának az a szabálya, hogy a perújítás az alapperben kelt Ítélet végrehajtását nem akadályozza, szükségessé teszi, hogy a perújításnak érdemben helyt adó ítéletben gondoskodás történjék abban az irányban is, hogy az ujitott perben nyertes fél azt, amit a hatályon kivül helyezett alapperbeli határozat intézkedései szerint az alapperben nyertes félnek fizetni tartozott és az 1868. évi LIV. tcz. 323. §-ánnál fogva tényleg fizetett, szükség esetén végrehajtás utján visszakövetelhesse 3 5 5 186. Az alapperbeli ítéletnek csak részben leendő hatályon kivül helyezésére irányuló ujitott perben, a felülvizsgálati értékhatár megállapításánál nem a perújítás tárgyává tett érték, hanem az alapperben fenállott felülvizsgálati érték az irányadó. — A perújítás a felebbezésnek egy neme lévén, az alapperbeli egyetemlegesen elmarasztalt pertársak egyikének a vallomása, másik pertárs által indított ujitott perben nem tekinthető olyan bizonyítéknak, amely az alapperbeli tényállás megdöntésére alkalmas volna. — Ha a perujitó fél nem hallgattatott ugyan ki eskü alatt az alapperben, de ellenfele igen, a perujitónak eskü alatti kihallgatása az ujitott perben nem képez uj bizonyítékot, mert ez a bizonyíték már az alapperben rendelkezésre állt a sommás eljárási törvény 96. §-a értelmében, amely szerint az esetben, ha az egyik fél kihallgatása elrendeltetik, a másik fél is kérheti eskü alatt leendő kihallgatását. — Jogszabály az, hogy amennyiben az alapperbeli tényállás megdöntésére nem alkalmas az uj bizonyíték, a perújításnak sem lehet helye. (Budapesti kir. tábla) ... — ... __. .__ 362