Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

i6o kiszabásánál annak meghatározása is, hogy ki tartozik a peres felek közül a kiszabott illetéket fizetni, a közigazgatási hatóságok hatásköre alá esik. = Annak kimondása, hogy a szegényjogon perlekedő által nem adott bélyeg és Ítéleti illeték mily esetben, melyik peres fél által téritendő meg a kincstárnak, nem a birói hatáskörbe, hanem a pénzügyi hatóságok hatáskörébe tartozik. {Dtdr III. f. XVI. k. 149. sz. a.) 91. A közszerzeményi vagyon jellegét nem az határozza meg, hogy az egyes ingók a házasság tartama alatt szereztettek-e, hanem közszerzeményt az a vagyonértéktöbblet képez, mely a házasság megkötése és annak megszűnése alkalmával létezett vagyon között mutatkozik; igy tehát az a körülmény, hogy valamely ingó és ingatlan vagyon a házasság tartama alatt szereztetett, a közszerzeményi minőséget még meg nem állapitja. Ha nem igazoltatik az, hogy a házasfeleknek a házasság felbontásakor vagyonuk volt s az a férjnél maradt, közömbös az, hogy a házassági életközösségnek tényleges megszüntetése idejében maradt-e valamely ingó vagyon a férj birtokában, mert a férj, aki neje eltartásáról a különélés ideje alatt különben is gondoskodott, a kezei között maradt ingó vagyon felett a házassági kötelék megszűntéig szabad rendelkezési joggal birván, közszerzeménynek csak az a tiszta vagyonérték volna tekinthető, mely a férj által folytatott gazdálkodás eredményeként a házasság megszűnte idejében fenmaradt. (Curia 1903 szeptember IG. 5500/903. sz. a.) Az aradi kir. törvényszék : A keresetnek részben helyet ad és alperest kötelezi, hogy néh. N. V. után maradt . . . beltelkes ház- és felülépitmény, ugy az A. a. jegyzék 11. tétel alattiból egy kocsi értékű hagyaték erejéig felperesnek 800 K hozomány tőkét s járulékait megfizessen ; felperest többletkeresetével elutasítja.