Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

(Budapesti kir. törvényszék mint felebbezési bíróság 1898 április 1. I. D. 104/1898.) A budapesti kir. törvényszék mint felebbezési bíróság: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: ... Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatott felhozott helyes indokain felül azért, mert a kérdésben forgó háznak tulajdonosai az egész házat K. Zs.-nak és M.-nak adták bérbe. A bérleti szerződés csupán ezek között keletkezett. E szerint a ház tulajdonosai és alperesek, mint albérlők között a bérszerződés tekintetében jogviszony létre nem jött. Minthogy pedig a végrehajtási törvény 245. §-a szerint a zárgondnok jogai a meghatalmazott jogaival azonosak, felperesnek nem lehet több joga, mint a háztulajdonosnak. És minthogy a ház tulajdonosa a vele szerződő főbérlőtől követelheti első sorban a bérösszeget, alperes a bérösszeg kétszeri megfizetésére nem kötelezhető. j\z a kérdés pedig, hogy vajon felperest a háztulajdonos jogán az alperesekkel szemben törvényes zálogjog illeti-e vagy sem és minő felelősséggel tartoznak alperesek a tulajdonos irányában a főbérlő esetleges mulasztásai miatt, a jelen peres jogviszony elbírálására befolyással nem lehet, miután ebben a perben csak az volt vizsgálandó, hogy felperes a főbérleti viszony keletkezésére tekintettel a vele nem szerződő albérlőktől az esedékes bérösszegek megfizetését követelheti-e abból az okból, mert ezek a közöttük fenálló jogviszonynál fogva a főbérlőknek fizettek és mert felperes jogát a főbérlő ellen érvényesíteni nem akarja. •K * = Lásd Jogt. Közi. főlap 1903. évf. 367. old. 79A megállapított közvetítési díj az ügyletnek tényleg létrejötte esetén az ügynököt akkor is megilleti, ha a létrejött ügylet utóbb a felek által storniroztatott is. (Curia 1903 október 7. 959/902. sz. a.)