Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

n8 150 frt és 180 frtot a felperes fizetett, egyáltalában nem alkalmasak annak a bizonyítására, hogy felperes a közadósnak 900 K-át kölcsön adott, már pedig a csődbejelentés alapjául felhozott jogalaptól és jogczimtől a követelés valódinak elismerése iránt folytatott perben eltérésnek s a csődbejelentésben felhozott jogalap megváltoztatásának egyáltalában nincs helye. (1903 márczius 4. 173/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla Ítéletének felebbezett az a része, mely által a felperes kereseti követelésének 121 K 40 f. tőke s járulékára vonatkozó része a csődkövetelések I. osztályába soroztatott, megváltoztattatik, s erre vonatkozólag az elsőbiróság Ítéletének ezt a követelést a csődkövetelések II. osztályába sorozó rendelkezése hagyatik helyben. A kir. tábla ítéletének egyéb, nem felebbezett része érintetlen marad. Indokok: Felperes nem is állította, hogy az A. alatti nyugta szerint általa a közadós V. A. helyett a czeglédi kir. adóhivatal pénztáránál kifizetett 121 K 40 f. illetéki összeg a kir. kincstár által reá engedményeztetett. Felperes tehát az által, hogy ezt az illetéket a közadós helyett kifizette, ezen összegnek a kötelezett közadóstői való behajtására nézve nem lépett a kir. kincstár jogába, hanem a fizetés ténye által felperes magánjogi igényt szerzett arra nézve, hogy a közadóstól a helyette kifizetett ennek az összegnek megtérítését követelhesse. Minthogy pedig felperesnek ez a követelése nem tartozik a csődtörvény 60. §-ban felsorolt, a csődkövetelések I. osztályába eső követelések közé, hanem a csődtörvény 62. S. értelmében a csődkövetelések II. osztályába, ennélfogva a kir. tábla ítéletének azt a rendelkezését, hogy ezen követelés az I. osztályba soroztatott, megváltoztatni, s e követelés osztályozása tekintetében az elsőbiróság Ítéletének rendelkezését melylyel e követelés a csődkövetelések II. osztályába soroztatott, helybenhagyni kellett. == Ha még el nem évült közadó-tartozást a kötelezett helyett más fizet ki, a fizetőnek visszkeresete a kötelezett ellen nem évül el az 1883. évi XLIV. tcz. 90. §-ában meghatározott 5 évi elévülési idő alatt (70 sz. teljes-ülési döntvény 1. Dtát III, f. XVII. k. 93. sz. a.)