Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

79 alperes ellen azt a kötelezettséget, hogy nejének felperesnek a tartás egyenértékét készpénzben fizesse meg, egyedül annál az oknál fogva állapította meg, hogy alperes felperes ellen a házassági bontó pert folyamatba tette és ez felperesnek jogos okul szolgált arra, hogy a közös háztartásból eltávozzék és hogy alperestől a természetben való eltartás helyett készpénzbeli tartást követelhessen. Egymagában véve azonban az a körülmény, hogy alperes felperes ellen a válópert indította, ha egyébként felperest a közös háztartásban eltartja, nem szolgálhat indokul arra, hogy alperes külön készpénzbeli tartásra köteleztessék ; mert a nő férjétől ideiglenes nőtartást csak abban az esetben jogosult követelni, ha a házastársi együttélés megszakítását sérelmes viselkedésével a férj idézte elő. Úgyde felperes a tényállás szerint szóval is előterjesztett keresetében, valamint a tárgyalások rendén is előadta, hogy alperes őt illő természetben való eltartásban nem részesítette, és hogy a közös háztartásból való távozását férje az alperes türhetlen viselkedése okozta, azt a külön tartás fizetésében e miatt kérte marasztaltatni, a felebbezési bíróság azonban fentebb jelzett téves jogi álláspontjánál fogva ez irányban, vagyis ama tények tekintetében, a melyekből felperes távozásának jogos voltára következtetni lehetne, a tényállás megállapításába egyáltalán nem bocsátkozott, s ítélete ez okból érdemileg felül nem vizsgálható s illetve az ügy érdemben el nem bírálható. 43Ha a nő a férj részéről történt bántalmazás után vele az életközösséget folytatta, a bántalmazás megbocsátottnak tekintendő. (Curia 1903 május 30. I. G. 56/903. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: ... A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint alperes néha-néha ittas volt s ittasan ment haza a közös lakásra,