Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

54 de nincs megállapítva az, hogy alperes a házassági Ígéretet a nemiközösülés előtt, vagy a nemi közösülés után tette-e ? már pedig az lényeges körülmény, amennyiben abban az esetben, ha alperes a házassági Ígéretet felperesnek a nemi közösülés előtt tette volna, csábítás esete forog fen és az állandó gyakorlat értelmében felperes alperestől a szülési költséget is követelni jogosítva van. = A szülési költségre nézve lásd Dtár u. f. XXVII. k. 29., sz., III. f. V. k., IX., k. 129., 134., XVI. k. 69. sz. a. közölt hasonló határozatokat. 33A költségben való marasztalásnak az egymással szemben álló felekkel szemben van helye; az alperes érdekében perbelépett beavatkozó ellenfelének a felperes tekintendő. — A szerződésnek olyan átruházása, amelynek hatálya a másik szerződő fél beleegyezésétől függ, egyrészről önmagában véve uj szerződés, másrészről magának az alapszerződésnek megváltoztatása, amiből következik, hogy az olyan átruházás jogilag ugyanazok alá a tekintetek alá esik, amelyek magára az alapszerződésre nézve irányadók, vagyis ha és amennyiben az alapszerződésre nézve a felsőbb jóváhagyás megkívántatik, ez a jóváhagyás az átruházáshoz is ugyanabból a szempontból szükséges. — Az érseki uradalom kötött birtok, illetőleg legfelsőbb felügyelet és ellenőrzés alatt álló egyházi főbb javadalom lévén, az «érseki uradalom» kitétel alatt nem érthető egyedül a tényleges javadalmas vagy annak gazdásági tisztsége, hanem mindaz, akit a legfőbb felügyelet és ellenőrzés gyakorlata jogilag megillet. — Minthogy a haszonbérleti szerződést az alperes nem saját személyében, hanem mint az érsekség javadalmasa kötötte meg és a bérlemény tárgya nem az alperesnek magánvagyona, hanem az érsekség javadalma; következésképpen nem lehet helye annak, hogy alperes a bérlemény tárgyának átadására saját személyében köteleztessék. — A haszonbérlő az átadás iránt