Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

Indokok: Ideiglenes női tartás iránti perekben alkalmazandá j igszabály az, hogy a mennyiben a házastársak elválva élnek, a nő külön tartást csak akkor jogosult követelni férjétől, ha a házastársi együttélés megszakítása a férj viselkedésére vezethetővissza. A felebbezési biróscg ítéletének indokaiban megállapított tényállás szerint alperes azt vitatta, hogy a házastársi együttélés megszakítását nem ő, hanem neje, a felperes okozta, és annak bizonyítására vállalkozott, hogy felperes házastársi kötelességeit súlyosan megszegte, és hogy őt folyton rágalmazva azt híresztelte, hogy hivatalából elcsapták és első nejét meggyilkolta. A felebbezési bíróság az eme tények bizonyítására felhívott tanuk kihallgatását mellőzte, mivel arra is tekintettel, hogy alperes neje ellen váló pert indított, a tanuk által bizonyítani czélzott tényeket és körülményeket nem tartotta oly természetüeknekr melyek alperest feljogosíthatták volna arra, hogy nejével a közösséget megszüntesse. Ez álláspont azonban téves, mert az emiitett tények és körülmények, különösen tekintettel a peres felek magasabb társadalmi állására, bizonyítás esetében elegendők annak elfogadására, hogy alperes nejével az együttélést nem jogosulatlanul szakította meg. 25Arra nézve, hogy a házastársak melyike okozta a különélést, az is befolyással bir, hogy a nő férjét becsületében megsértette, vagy alaptalanul gyanúsította. — A női tartásdíj nagyságának megállapításánál a férj egyéb terhei is figyelembe veendők. (Curia 1902 november 22. G. 122/902. sz. a.) A m. kir.^ Curia mint felülvizsgálati bíróság: Alperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítélete feloldatik. Indokok : Alperes panaszolja, hogy bár felperes alperest azzal gyanúsította, hogy ez más nővel folytat tiltott viszonyt, és őt kurvafinak nevezte, a felebbezési bíróság az emiitett tény való