Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

XXXVII teszik függővé. A váltótörvény 43., 44. §-ai értelmében abban az esetben, ha a telepitett váltó a váltótörvény 41. §-ában a váltó­óvás felvételére rendelt idő egész tartama alatt nem a telepes birtokában volt, az elfogadó elleni kereseti jog fentartása végett óvás veendő fel. Ha a váltó tartalmából nem tűnik ki, hogy azok mikor kerültek ki a telepes birtokából, a jogi vélelem a mellett szól, hogy a váltó az óvás felvételére rendelt idő egész tartama aiatt a telepes váltóbirtokos birtokában volt ... ... ___ .__ 221 206. Ha a bíróság székhelyén kivül lakó alperesnek ügyvédje a váltó­eljárás 16. §-ához képest a határozatok elfogadása czéljából a bíró­ság székhelyén lakó meghatalmazottat nem rendel, s a biróság alperes részére ügygondnokot rendel ki, ügygondnok dijainak megfizetését alperes ügyvédjétől, akivel semmiféle jogviszonyban nem áll, nem követelheti __. ... ... ... ___ ... ._. 353 Csődtörvény. 11. Az alperesnek saját személyében való marasztalását czélzó, és már az alperes csődbejutása után indított kereset, mint amely nem a csődvagyonból való kielégítésre irányul, érdemleges elintézés végett a csődbíróság hatásköréhez nem tartozik -— ___ .... ... 21 40. Az óvadékul elhelyezés a forgalomból s az üzlet folytatásához az óvadék kötelezett általi használásból kivonást eszközlő tény, amely­nél természetszerűleg előforduló és nem ritka eset, hogy az óvadék nem az arra kötelezett vagyonából kerül ki, hanem harmadik személy tulajdona és ebben az esetben a jóhiszemű harmadik személy az óvadék meghatározott czéljából folyó koczkázatot vál­lalja csupán magára, de azonfelül az átengedett értékhez való tulajdonjoga csorbulást nem szenvedhet, és igy. a nem az ő, hanem az óvadékadásra kötelezett egyéb tartozásainak fedezetére felhasználást tűrni nem tartozik.. ... ... ._. — ... — 75 73. A csődtörvény 72. §-ának 2. bekezdésében megállapított czégbiró­sági illetékességnek azon esetben, ha a csődnyitás a közkereseti társaságnak csak a tagja ellen kéretik, a dolog természete szerint csak akkor van helye, ha a csőd az illető társaság ellen már elren­deltetett, vagy ha a társasági tag ellen (csődtörv. 240. $•) oly köve­telés alapján kéretik a csődnyitás mely követelés alapján a csőd a a társaság ellen is elrendelhető volna ; de nincs helye, ha a csőd a tag ellen a tagnak személyes tartozása alapján kéretik és igy a csődnyitási kérelem alapjául szolgáló követelés és a tagsági viszony között semmi vonatkozás sincs ... —. --- --- ... 131 •74. Nincsen helye annak, hogy a csődtömeghez tartozó ingatlan vég­rehajtási zár alatt álló haszonélvezetének kezelésébe a csődtömeg­gondnok külön zárgondnoki minőségben is bevezettessék, sem annak, hogy a tömeggondnok a telekkönyvi hatósághoz negyed-

Next

/
Oldalképek
Tartalom