Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

XXX n Lap s minthogy az eladó az áru megfelelő voltát annak elárverezése következtében bizonyítani nem tudta, keresetével elutasittatott. (Budapesti kir. tábla.) ... — — — —- — — — --- 81 43. Az a jogszabály, hogy a jelenlévők között az áru megtekintése mellett létrejött adásvétel ügyletnél az áru minősége miatt utólagosan emelt kifogásnak helye nincs, akkor, ha az áru megvizsvizsgálása különös szakértelmet igényel és ha az eladó részéről megtévesztés (csalás) forog fen, nem alkalmazható. (Budapesti tábla) 83 44. A kereskedelmi törvény 356. §-a 2. pontjának a záros határidőre kötött vételügyletre vonatkozó, de a dolog természetéből kifolyóan a vétel minden nemére alkalmazandó rendelkezése nem zárja ki azt, hogy a piaczi vagy tőzsdei árral nem biró áruknál a vevő a késedelmes eladótól annak a kárának megtérítését is követelhesse (keresk. törvény 272. §.), mely az által állott elő, hogy a megrendelt, de nem szállított árukat haszonnal tovább nem adhatta. (Budapesti kir. tábla.) ._. ... ... — — — — — — .__ 84 52. A felebbezési bíróság a birói illetőség hiánya miatt az eljárást hivatalból szüntette meg és igy a felebbezési eljárás során hozott és felfolyamodással megtámadott végzés tulajdonképpen elsőfokú határozat; ez ellen a végzés ellen tehát felfolyamodás esetében az 1881. évi LIX. tcz. 54. §. l. pontjának az a rendelkezése alkalmazandó, amely szerint a birói illetőséget leszállító végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak mindenkor helye van. — A keresk. eljárást szabályozó rendelet szempontjából csak a 8. §-ban felsorolt perek tartoznak akként külön ügybiróság elé, hogy attól eltérésnek helye nincs; az üzlet átruházása iránt a kir. járásbíróság előtt indított perben tehát az eljárás hivatalból nem szüntethető meg _— -_- „_ — — —_ — ... ... ... _._ 8 53. A kereskedelmi törvény 351. §-a szerint oly esetben, midőn a vevőt az áru átvételében késedelem terheli s az eladó a §-ban megjelölt választási jogát az áru eladásával érvényesiti, azt a törvény értelmében van jogosítva gyakorolni, t. i. a 347. §. értelmében a tőzsdei árral nem biró árukat hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverés utján eladni, ha tehát az árukat szabad kézből adta el, árkülönbözet követelhetésére jogosultsággal nem bír. — A vevőnek az a kijelentése, hogy az árukkal való rendelkezést az eladó tetszésére bizza, nem értelmezhető akként, hogy az eladó a törvény által előirt értékesítési módot mellőzhesse, főként annak hiányában, hogy a vevő beleegyezését kikérte volna a szabadkézből való eladáshoz ___ _._ .__ ... ... ___ 99^ 68. Ha valaki oly megállapodással fizet egy közkereseti társaság pénztárába egy összeget, hogy mint «csendes társ» a társaság vagyonának és tartozásainak részese legyen, ezen összeget nem követelheti vissza, hanem esetleg követelheti, hogy a részesedésének megfelelő vagyonérték neki kiadassék.- _.. ... ... ... ... ... ... 122