Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)
129 72. A kereskedelmi törvény 161. §-a ellenére történt részvényszerzést vagy zálogba vételt a törvény semmisnek nem nyilvánitja, hanem az idézett §-ban foglalt tilalom áthágásával csupán az igazgatóság felelősségét (218. §. 5. p.) köti egybe. (Curia 1903 márczius 19. 164/902. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Felperest időelőtti keresetével elutasítja. Indokok: Alperes az elleniratban azt állitotta, hogy a felperes részvénytársaság megalakulásakor a betéti társaság tagjai, és köztük alperes, 40,000 frt névértékű részvényt adtak át felperes részvénytársaságnak azzal a megállapodással, hogy a részvénytársaság a részvényeket értékesiti és a befolyó összeget a betéti társaság tagjai és köztük alperes tartozásának törlesztésére fordítja. Továbbá azt állitotta alperes az elleniratban, hogy az alperes részvénytársaság igazgatósága kijelentette, hogy a részvénytársaságnak alperessel szemben fenálló követelését nem fogja perelni addig, amig a részvénytársaságnál letétben levő részvények értékéről el nem számol. Felperesnek ez állításokra vonatkozó tagadásával szemben alperes a viszonválaszban főesküvel kinálta meg felperes részvénytársaságot az igazgatósági tagok személyében annak bizonyítása végett, hogy a betéti társaság lagjai 40,000 frt névértékű részvényt tettek le a részvénytársaságnál azzal a megállapodással, hogy a részvénytársaság a részvényeket a betéti társaság adósságainak törlesztése végett értékesíteni fogja és főesküvel kinálta meg annak a bizonyítása végett is, hogy az igazgatósági tagok akkor, amikor alperes a vezérigazgatói tisztről lemondott, kijelentették, hogy a részvénytársaság nem fogja követelését a leszámítolás megtörténte és alperes végkielégítése előtt érvényesíteni. E főeskükre felperes a végiratban lett volna köteles nyilatkozni, de végiratot nem adván, nem nyilatkozott. Nem lehet figyelembe venni, hogy felperes a póttárgyalási jegyzőkönyvben a két főesküt az igazgatósági tagok személyében elfogadta, mert ez a nyilatkozat elkésett és alperes Döntvénytár. III. f. XXIV. 9