Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

XII okozta, csakis a felperesi üzlet elért forgalmának és azon üzleiek ugyanazon időbeni forgalmának ismerete alapián lehetne következtetést vonni, amelyeknek alperes az elárusitást szerződésellenesen megengedte. Felperes azonban erre nem szolgáltatván adatot, az okozati összefüggés nem volt megállapítható — — — — 215 140. Egymagában abból, hogy az ujitott perben vesztes félnek ügy védje a folytatólagos tárgyaláson meg nem jelent, az elsőbirósági ítéletet felével nem közölte s felebbezéssel sem élt, még nem következik, hogy az illető lel elmarasztalása miatt ügyvédjétől kártérítést követelhet; hanem annak eldöntése végett, hogy a károsodás az ügyvéd mulasztásából folyik-e, szükséges egyrészt annak megállapítása, hogy a jelzett ujitott perben mi volt a tárgyalás és bizonyítás adataiból meríthető tényállás, továbbá, hogy a jelzett ujitott perben hozott elsőbirósági ítéletről való értesítésének elmulasztása idejében a félnek voltak-e még egyéb, a perben addig nem érvényesített bizonyítékai; mert csak igy dönthető el, hogy a felebbezés a tárgyalás és bizonyításból meríthető tényállás alapján is sikerre vezethetett volna-e, illetve a félnek esetleges egyéb bizonyítékai alkalmasak lettek volna-e az ujitott perbeli e'sőbirósági ítélet megdöntésére s hogy ekként a fél a mulasztás fen nem forgása esetében a marasztalást elkerülte volna-e. (Budapesti tábla) 228 142. Az ügyvéd irodájában állandóan alkalmazott írnok rendszerint nem tekinthető felhatalmazottnak arra, Hogy főnöke nevében fizetéseket joghatályosan elfogadjon; azonban az illető írnoknak ebbeli meghatalmazott minősége nemcsak alakszerűén kifejezett hatalmazványból, hanem arra alkalmas tényekből is jogilag megállapítható. — Ha a hitelező a késedelemmel teljesített részletfizetéseket jogfentartás nélkül elfogadja, a részletkedvezmény elvesztésére vonatkozó szerződéses határozmányra többé nem hivatkozhatik. — Budapesten a lakczim pontos kitüntetése nélkül postára adott pénzküldemények kiszolgáltatása szabályrendeletbe ütközvén, ha a hitelező budapesti pontos lakczimét az adóssal idején nem közli, nem tekinthető késedelmesnek az adós, ki előbb a hitelező lakczimét kinyomozza s a pénzt csak azután küldi el, ugy hogy a hitelező azt csak öt-hat nappal a teljesítési határnapon tul veszi kézhez. Az adós az által, hogy ily körülmények között tartozását nem birói letétbe helyezte s ez által a hitelezőt költségtől megkímélte, a hitelező érdekében cselekedett. — Fel kell tenni azt, hogy mindenki és különösen az ügyvéd, ha ezt magának vagy másnak különös megterheltetése és jogos érdeke sérelme nélkül megteheti, a vele ügyleti kérdésben érintkezővel szemben a közönséges gondosságnak azt a fokát fejti ki, amely alkalmul szolgálhat arra, hogy a vele ügyleti kérdésben érintkező ebből az ügyleti kérdésből kifolyóan a netáni vagyoni hátránytól esetleg megóvassék ... ___ ... ... .__ ___ ___ ___ 231