Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

05 Amennyiben pedig a fentebbiek szerint alperes pervesztes lett, a felperesnek okozott összes költség viselésére is ugyanő a sommás eljárási törvény 109., 168. és 204. §-ai értelmében kötelezendő volt, és pedig amennyiben alperes saját személyében állott perben, e részben alperesnek bármely vagyonából való kielégités terhe mellett. — Lásd Dtár III. f. V. k. 9. sz., VI. k. 32. sz., X. k. 10. sz., XII. k. 115. sz. a. közölt határozatokat. 5*A házassági semmiségi per keretében a gyermekek származásának kérdése hivatalból nem vizsgálandó. — A házassági törvény az iránt nem rendelkezik, hogy ennek a gyermek elhelyezéséről és tartásáról intézkedő 95. és 96 §-ai a megsemmisített házasság tartama alatt született gyermekekre is alkalmaztassék. (Curia 1903 márczius 3. 7753/902. sz. a.) A deési kir. törvényszék: Az I. L. és R. E. között a bethleni anyakönyvvezető előtt 1896 június 16 án kötött házasság a házassági törvény 45. §-a alapján felperes a deési kir. ügyészség keresete folytán megsemmisíttetik. Felperes kir. ügyészség keresete azon részével, hogy az ezen házasságból született «Juda» és «Róza» nevü gyermekek törvénytelen minőségének az anyakönyvben való kitüntetése végett az Ítélet a bethleni állami anyakönyvvezetőhöz áttétessék, elutasittatik. Az ítélet jogerőre emelkedés után a házasság megsemmisítésének bejegyzése végett a bethleni anyakönyvvezetővel közöltetni rendeltetik. Indokok: A kir. ügyészség mint a házassági törvény 47. §-a szerint jogosított közeg az I. L. és R. E. között a bethleni anyakönyvvezető előtt 1896 június 16-án kötött házasságot az id. tcz. 4;. §-a alapján azért kérte semmisnek kimondani, mert annak kötésekor az R. E. és F. H. közt 1891. február 10-én kötött házasság felbontva nem volt, s igy ezen házasság a már többször idézett tcz. 12. §-a értelmében semmis, kérte továbbá,