Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)
83 nem bizonyította, szerződési vételárát tartozik megfizetni, hanem csupán az, hogy a megőrzés elmulasztása által az eladó felperesnek esetleg okozott kárt megtéritse, erre azonban a kereset nem irányult. Ez a panasz alapos. Felperes ugyanis keresetét az áruk szerződési vételárának megfizetése iránt támasztotta. Alperes az által, hogy a kereseti árukat a kereskedelmi törvény 347. $-a rendelkezése ellenére felperesnek visszaküldötte, nem esett el az árunak állítólag hiányos minősége miatt emelt kifogásától és a bizonyítási kötelezettség, mely a rendelkezésre bocsátott áru szerződésszerű minősége tekintetében az eladó felperest terhelte, ez által változást nem szenvedett. Felperes azonban a felülvizsgálati kérelemre beadott válasziratában maga azt adja elő, hogy az áruknak a vasút által történt átadása következtében azoknak a mustrának megfelelő voltát bizonyítani már nem is képes. Ily körülmények között alperes a szóban forgó áruk szerződési vételárának fizetésére jogosan nem kötelezhető. A felebbezési bíróság tehát a kereskedelmi törvény 347. §-ának rendelkezését helytelenül alkalmazta s ekként anyagi jogszabályt sértett meg akkor, amikor pusztán azon az alapon, hogy alperes a rendelkezésre bocsátott árut meg nem őrizte, hanem azt felperesnek visszaküldötte, a vasút pedig a felperes által vissza nem vett árut elárvereztette, az alperest a keresetben követelt szerződési vételár fizetésére kártérítés czimén, s ekként a kereseti követelésnek meg sem felelő jogczimen kötelezte. Ezeknél fogva a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatni, felperest keresetével elutasítani kellett. 43Az a jogszabály, hogy a jelenlévők között az áru megtekintése mellett létrejött adásvétel ügyletnél az áru minősége miatt utólagosan emelt kifogásnak helye nincs, akkor, ha az áru megvizsgálása különös szakértelmet igényel és ha az eladó részéről megtévesztés (csalás) forog fen, nem alkalmazható. 6*
