Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

75 A felebbezési bíróságnak ez az indokolása tarthatatlan, mert az iparszabadság ugyan abból áll, hogy az egyén a törvény korlátai között bármely ipart szabadon gyakorolhat, azonban az egyén minden jogát, tehát az ipar szabad gyakorolhatási jogát is szerző­désileg korlátolhatja és igy az ilyen korlátozás az iparszabadság elvét nem érinti ; de a mennyiben alperes az illető kikötést szer­ződésileg fogadta el, tekintettel az illető kikötés tárgyára és terje­delmére, az a kikötés valamennyi magánérdeket jogellenesen nem sértheti és a közérdek lényeges hátrányára nem vezethet; követ­kezésképen nincs jogi akadálya annak, hogy az olyan kikötés biztositására szolgáló kötbér biróság előtt érvényesíttessék. (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1899. G. 43. és 919/1900. szá­mok alatt.) Minthogy azonban az alperes a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint védekezett azzal is, hogy legrosszabb esetben is a kötbér mérséklendő és hogy az eredetileg 1600 koronában kitett kötbér összegileg az alperes 100 korona összegű óvadékára leszál­litottnak tekintendő ; a felebbezési biróság pedig ezek iránt, úgy­szintén az iránt, hogy mire vezethető az vissza, hogy felperes a kötbért ennek esedékessége után csak hosszabb idő múlva kö­veteli, a megfelelő tényállás megállapításába nem bocsátkozott, stb. * * — Ugyanígy dönt a Dtár u. f. XXXV. k. 27. szám alatt közölt határozat. Lásd még a Dtár III. f. I. k. 23. szám alatt közölt határozatot, amely szerint nem bir érvénynyel az a megállapodás, amely szerint a kereskedő üzlete eladásakor magát arra kötelezi, hogy ugyanazon helységben bizonyos időn belül hasonló üzletet nem nyit ; s ha az eladó a kikötött időn belül hasonló uj üzletet nyit, nem követelhető az uj üzlet bezárása, hanem csak az előbbi állapot helyreállítása vagy a tényleg szen­vedett kár megtérítése. 40. Az óvadékul elhelyezés a forgalomból s az üzlet folytatá­sához az óvadék kötelezett általi használásból kivonást eszközlő tény, amelynél természetszerűleg előforduló és

Next

/
Oldalképek
Tartalom