Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

5 2 hézagaiban való összeszállásából a felperesnek régebben épült szomszéd házában az előleges birói szemle alkalmával megállapított és a kereseti követelés alapjául szolgáló repedések az által keletkeztek, hogy az ezen repedések elhárítására szükséges óvintézkedéseknek alkalmazása elmulasztatott és ekként felperesnek a keresetileg felszámított kára az építésügyi szabályzatban előirt szabályok megszegésével okoztatott ; másrészt pedig a felebbezési biróság által megállapított és az 1893. évi XVIII. tcz. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásból kétségtelen, hogy alperes házát hatósági engedélylyel biró építőmester, a perbehivott szavatos által építtette, és hogy a felperes épületében támadt repedések elkerülhetők, illetve a minimumra csökkenthetők voltak volna, ha az alperes házának építésénél a gyakorlatban már bevált óvintézkedések alkalmaztattak volna, s végül, hogy az alperes házának felépítésével megbízott perbehivott szavatos, a szakértők által szükségeseknek vélt óvintézkedések megtételét elmulasztotta. A hivatkozott építésügyi szabályzat 51. §-ának rendelkezése a szomszédok anyagi érdekeinek megóvására vonatkozó kötelesség teljesítését a vállalkozó építőmesterre hárítja és ebből folyólag a szomszédtulajdonosoknak a szükségeseknek mutatkozó óvintézkedések elmulasztásából származó károk megtérítéséért egyenesen a vállalkozó építőmestert teszi felelőssé. Ebből a rendelkezésből önként következik, hogy a szomszédtulajdonos az építésügyi szabályoknak megszegéséből származtatott kárigényeivel egyenesen a közvetlen felelősséggel tartozó vállalkozó építőmester ellen köteles fordulni és ez alól az általános szabály alól kivételnek csak annyiban van helye, amennyiben az építtető tulajdonos az építőmester személyének megválasztásában nem a kellő gondossággal járt el, vagyis az építkezéssel oly egyént bízott meg, aki ily munkák végzésére hatósági engedélylyel nem birt, vagy amennyiben a szomszédtulajdonos bizonyítja, hogy követelését a bár kellő gondossággal megválasztott építőmestertől, annak vagyontalansága miatt be nem hajthatja. Tekintve már most, hogy a fentebb ismertetett tényállás szerint alperes a vállalkozó építőmester személyének megválasztásában a kellő gondossággal járt el ; másrészt tekintve azt, hogy