Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

A KIR. CURIA ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAINAK SOROZATA. MAGÁNJOG. Külön ös rész. DOLOGI JOG. Lap 91. Az a körülmény, hogy a kisajátítási összeírásokban felsorolt ingatlanok tekintetében valamely a telekkönyvi kivonatban foglalt megjegyzés szerint a község nem feltétlen tulajdonos, nem szolgálhat alapul arra, hogy a saját kizárólagos birtokából elvont ingatlanokért kártalanítást ne követelhessen; az pedig, hogy a telekkönyvi kivonat megjegyzés rovatában a kir. kincstár bizonyos kikötéseket tartott fenn magának, csakis arra szolgálhat alapul, hogy az 1881: XLI. tcz. 46. §-ának útmutatása szerint, mint érdekeltnek mutatkozó fél a tárgyalásra megidéztessék, és amennyiben a kártalanítási összeghez bármi részben igényt tartana, ez igény eldöntéséig a kártalanítási összeg birói letétbe helyeztessék— _~ — — —- 176 120. A telekkönyvi tulajdonos a tulajdonaként feltüntetett ingatlan birtokát követelni csak az esetben jogosult, ha a telekkönyvi tulajdon megszerzésénél jóhiszemüleg járt el; a szerzés nem tekinthető jóhiszemünek, ha a szerző ugyanazon községben lakván, melyben az ingatlan fekszik, a tényleges birtokállapotról meggyőződést szerezni elmulasztja.-- ... — — — -__ — — — — 235 159. Valamely telepből község alakulván, az átalakulásból a dolog természeténél fogva, de az 1873 : XXII. tcz. 23. §-a rendelkezésének hasonlatossága alapján is következik, hogy a minden lakosnak közös használatra átengedett jogok a lakosok egyetemét képező községre szállottak át. A községre szállván át a minden lakos részére engedélyezett parthasználati jog, az azt megszűnése folytán helyettesitő kártalanítási összegnek követelésére neki kereseti joga