Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

30 toan nem tettek eleget, amennyiben az atyjuk által elcserélt s a 642. sz. telekkönyvi szántóföldön épült lakóház alapjául szolgáló földterületet, jelesül magát a belsőséget, amely iránt az alperesek viszonkeresetet nem támasztottak, az alperesek nevére sem át nem Íratták, sem erre alkalmas okiratot át nem adtak, s erre való készségüket feltételesen sem nyilatkoztatták ki, sőt ellenkezőleg az alpereseknek mind erre való jogát s azt is kétségbe vonták, hogy a csere értelmében azt a földterületet (belsőséget), amelyen a ház épült, jogelődjük cserébe adta volna, amiért is ez idő szerint az alperesektől sem követelhetik, hogy ezek a csereszerződést egész teljében megvalósítsák. Lakóház, mint ingatlan feletti tulajdonjog átruházását czélzó jogügyletnél a vélelem amellett szól, hogy nem csupán a felülépitmény, hanem az annak alapjául szolgáló földterület is tárgya az átruházásnak, -— az ellenkezőt bizonyítani kell; — felperesek nem igazolták, hogy atyjuk csupán a széthordott házat, illetve alkatrészeit a földterület nélkül adta volna cserébe alperes atyjának, sőt ez az állításuk czáfolatot nyer a tanuk vallomásával. Ennélfogva a felperesek mindaddig, mig a jelzett földterületet alpereseknek telekkönyvi tulajdonul át nem engedik, s ezek birtokába át nem adják, szerződési kötelezettségeiknek meg nem feleltek, s az alperesektől a szerződés teljesítését nem követelhetik. Ez okból s járulékos természeténél fogva az elvont haszon sem volt felperesek részére megítélhető. (1901 január 3. 4313/901. sz. a.) A kassai kir. itélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét indokaiból és azért is helybenhagyja, mert felperes előadásából kitűnik, hogy alperesek jogelőde a cserébe kapott házat és gazdasági épületeket a csere létrejöttétől 1878-tól 1887-ben történt haláláig tényleg birtokolta s használta, holott ha a csere a felperes által vitatott módon jött volna létre, az alperesek atyjának nem lett volna joga a lakház és melléképületeinek s a hozzátartozó udvar és illetve földterületnek 9 éven át használatához. Ebből a tényből következik, hogy a csere nemcsak a felülépitmények s azok anyagára, hanem a felülépitmények használatához szükséges földtalajra is kitérjedett. (1901 márczius 27. 525/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítélete az abban felhívott elsőbirósági indokolás alapján és azért hagyatik helyben,