Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

féljen, itt a pénz, és a felelősséget is magára vállalja. Minthogy ekként S. M. a tudomása szerint még hatósági zár alatt állott bort az alperestől átvette a nélkül, hogy a közigazgatási hatóságnál általa folyamatba tett eljárás végbefejezését várta volna, sőt az E. és F. a. szerint ama bornak további forgalomba bocsátására ő is kísérletet tett : ennélfogva a fenforgó borvásárlásra vonatkozó ügyletnek a felperes jogelőde által ily módon eszközölt foganatba vétele csakis a vásárló jogelőd veszélyére és kárára eszközöltnek tekintendő, mihez képest felperes az ügylet felbontását s ennek folytán a vételár visszaadását és az utóbb felmerült kiadások megtérítését az alperestől követelni nem jogosult. — A mübornak természetes borként való eladása a magánjogi csalást megállapítja. (Dtár III. f. XIX. 59.) 42. Altalánosságban nem áll az, hogy a biztosítási ügynök a kitöltetlenül átvett ajánlat kitöltése tekintetében rendszerint a biztosított megbízottjának tekintendő. A biztosított az ajánlatot a választott fizetési módnak kitüntetése nélkül irta alá és ezt a kitüntetést az ügynök vállalta magára olyképp, hogy abban a negyedévenkénti díjfizetési kötelezettséget fogja kitüntetni, azonban ennek daczára az ügynök az ajánlatban a szükséges kitöltést nem eszközölte, hanem annak eszközlését a biztosító társaságra bízta, amely évi díjfizetést tüntetett ki. Ily körülmények közt az ügynök nem tekinthető a biztosított megbízottjának és eljárásának joghátrányai nem a biztosítottat, hanem a biztosító társaságot terhelik, mert a társaságnak ügyletek szerzésére megbízott ügynöke mindenesetre megbízottnak tekintendő arra, hogy a biztosítási ajánlatban foglalt fizetési módozatok tekintetében a biztosítottal megállapodásra jusson. Ha tehát a megállapodás negyedévi díjfizetésre történt, a kötvény azonban nem ennek meg