Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

V eme fizetés és a ház használatba vétele alkalmával akár a munkahiány értékére, akár a kötbérre nézve igényüket fentartották volna 25 13. Eltérő határidők kikötésének hiányában a szerződéses kötelezettségek teljesítésének egyidejűen egymással párhuzamban kell történnie, minélfogva addig, amig az egyik szerződő fél nem teljesített, a másik részén késedelem fen nem forog. — Lakóház, mint ingatlan feletti tulajdonjog átruházását czélzó jogügyletnél a vélelem amellett szól, hogy nem csupán a felülépitmény, hanem az annak alapjául szolgáló földterület is tárgya az átruházásnak; az ellenkezőt bizonyítani kell— ._. __. ___ ___ ... ... ... 28 18. A szerződésnek az a kitétele: «kikötte'.ik, hogy jelen szerződés aláírása után érvénybe lép», azt fejezi ki, hogy az aláirás nem csupán bizonyíték előállítása végett köttetett ki, hanem a szerződés létesítése tétetett függővé az aláírástól; vagyis hogy a felek akaratnyilvánítása írásbeli alakban kivántatik meg ... —_ ... ___ _._ 37 20. Az elismerés és a váltó adása az annak alapjául szolgáló követelés jogi természetét meg nem változtatja. ... ... ... ... ... ... 42 22. A vállalkozó a csatornát építtető város által készíttetett terv szerint neki kiadott munkaszerződésből kifolyólag egy pataknak vizét a rendes mederből elvezette. Ennek következtében felperes vízi és gőzmalmának üzeme több napon át szünetelni volt kénytelen. Kimondatott, hogy a vállalkozó által teljesített ezen müvelet keresztülvitelére szükséges időn át az egyeseknek vagyonaik nem használhatásából esetleg bekövetkezett vagyoni hátrányokért nem a vállalkozó, aki csak az utasításoknak megfelelőleg a müveletet végrehajtotta, hanem a munkaadó város, amelynek javára és érdekében a csatornázás eszközöltetett, felelős a tulajdonosokkal szemben, amennyiben azon hátrányok ezen munkálatok teljesítése körében ezekből kifolyólag származtak ; más kérdés aztán az, hogy terheli-e vállalkozót esetleg oly késedelem vagy jogellenes cselekmény, amelynek alapján a város irányában szavatossággal tartozik. Nem állapitható meg azonban a vállalkozó kártérítési felelőssége a malom tulajdonosával szemben, ha a munkálatok keresztülvitelénél oly jogellenes cselekménye nem merült fel, mely őt a munkaadó várossal kötött szerződésben foglaltakra való tekintet nélkül saját személyében terheltetné ... ... ... ... ... — — — — 47 23. A Budapest székesfőváros építésügyi szabályzat sí- §-ában foglalt rendelkezésből önként következik, hogy a szomszédtulajdonos az építésügyi szabályoknak megszegéséből származtatott kárigényeivel egyenesen a közvetlen felelősséggel tartozó vállalkozó építőmester ellen köteles fordulni és ez alól az általános szabály alól kivételnek csak annyiban van helye, mennyiben az építtető tulajdonos az építőmester személyének megválasztásában nem a kellő gondossággal járt el, vagyis az építkezéssel oly egyént bízott meg, aki ily munkák végzésére hatósági engedélylyel nem